Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)

Hiteljogi Döntvénytár. 147 tény az esetben vonta volna maga után a részvénytársaság felelős­, , *égét a felperes férjének nyugdíjáért, ha a biztosító intézet a takarékpénztárnak a kezelése és felügyelete alatt álló olyan szerve lett volna, amelyet avégből létesített, hogy az az alkal­mazottainak nyugdíját helyette kifizesse. Arra azonban, hogy a M. 0. Nyugdíj egyesülete vagy a másik biztosító intézet, amely­nél a felperes férjének nyugdíja biztosíttatott, a r.-t.-nak ilyen szerve lett volna, a perben adat fel nem merült és azt a felperes sem vitatta. Felperes vitatta, hogy a beolvasztó társaság igaz­gatósági határozataiban a felperes férjének nyugdíjigényét el­ismerte és az intézeti alapszabályok 54. §-ára utalt, amely szerint a könyveló't az igazgatóság választja és az köti meg vele a köl­csönös jogokat és kötelezettségeket szabályozó szolgálati szer­ződést. Ha azonban az alapszabályok e rendelkezése szerint az igazgatóságnak joga volt is a felperes fizetését megállapítani, és ebből folyóan a nyugdíjjogosultság kérdése felett is határozni, az igazgatóság jogkörének határt szab a nyugdíjszabályzat, és az igazgatóság a tisztviselő felvételére és ezzel fizetése és nyugdíj­jogosultsága feltételeinek megállapítására vonatkozó jogát csak a nyugdíjszabályzat korlátain belül gyakorolhatja. A nyugdíj­szabályzat értelmében pedig a felperes férjének nyugdíjjogosult­sága nem lévén, az igazgatóságnak nem volt joga ahhoz, hogy a nyugdíj szabályzat kifejezett rendelkezése ellenére a felperes férjének nyugdíjat állapítson meg. Ez a jog az alapszabályzat 29. §-a értelmében a közgyűlés hatáskörébe tartozik, amely azonban a felperes férjének a nyugdíjjogosultságot nem adta meg. 193. /. A nyílt vásári piacon sátrakban árusító kereskedőkre és iparosokra nem alkalmazhatók kivétel nélkül az üzleti szabadversenynek azok a korlátozásai, amelyek az állandó zárt üzleti helyiséggel, bolttal bíró kereskedőkre és iparosokra a verseny tisztessége szem­pontjából kötelezők. — II. A sátor előtt elhaladó járó­kelőknek az úton való elfogása és üzletkötés céljából sá­torba csalogatása, tolakodó módon betessékelése vagy be­vezetése a nyílt piaci forgalomban is tűrhetetlen, tisztes­ségtelen eszköze az üzleti versenynek. (Kúria 1933. szept. 26. P. IV. 2516/1933. sz.) = Ad II. A Kúria ítéleti indokai szerint : Nem változtatna a vevő­szerzés említett módjának ilyen megítélésén, ha az, mint az alperesek állít­ják, a helybeli vásári szabószakma körében a piaci vásárokon esetleg már általános gyakorlattá fajult volna is, mert hatályos kereskedelmi szokás a 10*

Next

/
Oldalképek
Tartalom