Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)
Hiteljogi Döntvénytár. 147 tény az esetben vonta volna maga után a részvénytársaság felelős, , *égét a felperes férjének nyugdíjáért, ha a biztosító intézet a takarékpénztárnak a kezelése és felügyelete alatt álló olyan szerve lett volna, amelyet avégből létesített, hogy az az alkalmazottainak nyugdíját helyette kifizesse. Arra azonban, hogy a M. 0. Nyugdíj egyesülete vagy a másik biztosító intézet, amelynél a felperes férjének nyugdíja biztosíttatott, a r.-t.-nak ilyen szerve lett volna, a perben adat fel nem merült és azt a felperes sem vitatta. Felperes vitatta, hogy a beolvasztó társaság igazgatósági határozataiban a felperes férjének nyugdíjigényét elismerte és az intézeti alapszabályok 54. §-ára utalt, amely szerint a könyveló't az igazgatóság választja és az köti meg vele a kölcsönös jogokat és kötelezettségeket szabályozó szolgálati szerződést. Ha azonban az alapszabályok e rendelkezése szerint az igazgatóságnak joga volt is a felperes fizetését megállapítani, és ebből folyóan a nyugdíjjogosultság kérdése felett is határozni, az igazgatóság jogkörének határt szab a nyugdíjszabályzat, és az igazgatóság a tisztviselő felvételére és ezzel fizetése és nyugdíjjogosultsága feltételeinek megállapítására vonatkozó jogát csak a nyugdíjszabályzat korlátain belül gyakorolhatja. A nyugdíjszabályzat értelmében pedig a felperes férjének nyugdíjjogosultsága nem lévén, az igazgatóságnak nem volt joga ahhoz, hogy a nyugdíj szabályzat kifejezett rendelkezése ellenére a felperes férjének nyugdíjat állapítson meg. Ez a jog az alapszabályzat 29. §-a értelmében a közgyűlés hatáskörébe tartozik, amely azonban a felperes férjének a nyugdíjjogosultságot nem adta meg. 193. /. A nyílt vásári piacon sátrakban árusító kereskedőkre és iparosokra nem alkalmazhatók kivétel nélkül az üzleti szabadversenynek azok a korlátozásai, amelyek az állandó zárt üzleti helyiséggel, bolttal bíró kereskedőkre és iparosokra a verseny tisztessége szempontjából kötelezők. — II. A sátor előtt elhaladó járókelőknek az úton való elfogása és üzletkötés céljából sátorba csalogatása, tolakodó módon betessékelése vagy bevezetése a nyílt piaci forgalomban is tűrhetetlen, tisztességtelen eszköze az üzleti versenynek. (Kúria 1933. szept. 26. P. IV. 2516/1933. sz.) = Ad II. A Kúria ítéleti indokai szerint : Nem változtatna a vevőszerzés említett módjának ilyen megítélésén, ha az, mint az alperesek állítják, a helybeli vásári szabószakma körében a piaci vásárokon esetleg már általános gyakorlattá fajult volna is, mert hatályos kereskedelmi szokás a 10*