Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)

•148 Hiteljogi Döntvénytár. törvénnyel ellentétben nem létesülhet és a másoknak törvénysértő gyakorlata sem mentesíti a törvényes jogkövetkezmények terhe alól azt, akivel szemben, a versenytárs keresete folytán, magatartásának a törvény rendelkezésébe ütköző volta megállapítást nyer. 194. Külföldinél a hatósági munkavállalási engedély hiánya általában közjogi akadálya a szolgálati szerződésnek. (Kúria 19g3> szepti 27 p n 1240/1932. sz.) Indokok : Az. alperes által előbb külföldön, majd az ország területén is alkalmazott felperes a rögtöni elbocsáthatóság terhével kötelezte magát a munkavállalási engedély megszerzésére, utóbb azonban annak a megszerzését az alperes magára vállalta. A 100,000/1930. B. M. sz. rendelet 15. §-a szerint külföldinek az ország területén munkát vagy alkalmazást vállalni csak érvényes munkavállalási engedély alapján szabad s így a hatósági engedély hiánya általában közjogi akadálya a szolgálati szerződésnek. Azzal, hogy utóbb az alperes vállalkozott a munkavállalási engedély kieszközlésének megkísérlésére, a szerződés megszüntetésére vonatkozó kikötés nem vált hatálytalanná, de a kikötött bontó feltétel jogi hatása a hatósági döntés előtt be nem következhetett. Amikor az alperes a felperest rögtöni hatállyal éppen a hatósági engedély hiánya okából elbocsátotta, az eljárás még folyamatban volt és így az alperes ebben az időpontban a már korábban is fennforgó közjogi akadály tudatában alkalmazott felperest erre az okra hivatkozással felmondás nélkül, tehát a szerződésen alapuló igényének kielégítése nélkül még nem volt jogosítva elbocsátani. Nem hivatkozhatik az alperes arra a körülményre sem, hogy a tiltott alkalmazással elkövetett kihágás miatt a rendőri hatóság büntetéssel sújtotta és hogy a szolgálati szerződés meg nem szüntetése esetében újabb kihágási eljárásnak lehetett volna kitéve. Az alperes ugyanis a munkavállalási tilalom alatt álló felperest a kihágás elkövetésének a tudatában alkalmazta az ország területén szolgálatra, ennek a következményeit tehát viselni tartozik és utóbb a kihágás alól mentesülés végett a szolgálati viszonyt csak a munkavállaló szerzett jogainak sérelme nélkül szüntethette meg. 195. /. A vevőknek megajándékozása meg nem engedett versenycselekménynek minősül, ha mértéke és módja szerint az üzleti tisztességbe ütközik. — II. A szokásos kisebb figyelmességek nem tekinthetők tiltott ajándékozásnak. — III. A viszonteladó kereskedő üzleti alkalmazottainak rendszeres s a megrendelt árumennyiséghez igazodó jutalmazása a Tvt. 1. §-ába ütközik. (Kúria 1933. szept. 28. P. IV. 652/1933. sz.) Indokok : I. Az állandóan követett joggyakorlat értelmében az ajándékozás önmagában véve nem tekinthető ugyan meg nem engedett versenycselekménynek, azonban a Tvt. 1. §-ában foglalt általános rendelkezés folytán ilyennek minősül akkor, ha- megvalósítja azokat az ismérveket, amelyek a ver-