Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)

Hí Hiicljogi Döntvénytár. családi állapot, a szükséges előképzettség és különösen a feddhetetlen előélet. Ez utóbbinak különös jelentősége van, mert miként az nem vitás, a hajózási vállalatok forgalmi szolgálatra csak büntetlen előéletű egyént alkalmazhat­nak. A szolgálati szerződésnél egyébként is a munkavállaló személye és sze­mélyes tulajdonságai az ügylet lényegéhez tartoznak. Az ezek tekintetében való csalárd megtévesztés tehát a munkaadó megtámadási cselekménye foly­tán a szerződést,eredetileg érvénytelenné teszi. Az érvénytelenség hatása tekin­tetében ugyanis a semmis és megtámadható ügyletek között különbség nincs 188. Az üzletátvevőnek az 1908: LVH. tc. 1. §-án alapuló felelőssége az üzletátruházásra irányuló szerződés foganatbavételével, vagyis a kereskedelmi üzlet tényleges átadásával és átvételével áll be. (Kúria 1933. szept. 21. P. IV. 3729/1932. sz.) 189. A versenytilalmi nyilatkozatot abban az érte­lemben kell venni, amint azt annak, akihez intézték, a fennálló körülmények közt az élet felfogása szerint érteni kellett, (Kúria 1933 szept 21 p IV 2169/1933. sz.y Ügyállás: Felperes strandfürdő létesítésére és fenntartására kért kizá­rólagos engedélyt alperes várostól, amely az engedélyt megadó határozatában «parti» fürdőnek nevezett felperesi fürdőhöz hasonló jellegű fürdő tekinteté­ben a felperes javára kizárta a versenyt. Alperes utóbb medencés uszodát épített, amelyet homokterület vesz körül. A versenytilalom érvényesítésével szemben arra hivatkozott hogy fürdője a felperesétől elütő, egészen más jellegű fürdő és semmiesetre sem parti, sem folyóvízi fürdő. A kir. Kúria a kártérítési követelést alapja szerint megállapította. Indokok : Igaz, hog}' azt a «strandfürdőt», amelynek létesí­tésére és fenntartására a kizárólagos engedély megadását a felperes jogelőde az alperestől kérte, az alperes határozatában «parti» fürdőnek nevezte. De felperesi fürdő az általánossá vált szóhasználat szerint «strandfürdő>>, vagyis olyan fürdő, amely a fürdő közönségének a fürdésen kívül a homokterületen való szokásos tartózkodást is nyújtja. Az a körülmény, hogy ezt a fürdőt az alperes idézett határozatában «parti» fürdőnek nevezi, egymagában nem szolgálhat alapul arra a következtetésre, hogy a szóbanlevő versenytilalmi kikötés csakis a szabad folyóvízi fürdők kizárására irányult. És minthogy jogügyleti nyilatko­zatot abban az értelemben kell venni, amint azt annak a félnek,, akihez intézve van, a fennálló körülmények között az élet fel­fogása szerint értenie kellett: az alperes határozatában foglalt versenytilalmi nyilatkozatnak helyes értelme az, hogy annak tartalma annak biztosítására szolgált, hogy a felperes jogelőde által létesített strandfürdő a kikötött idő alatt akár parti, akár

Next

/
Oldalképek
Tartalom