Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)

Hiteljogi Döntvénytár. 131 fennállott 34,300 P összegű tartozása a II—X. rendű alpereseknek együttvéve ily összeget kitevő betétjeivel nyer kiegyenlítést úgy, hogy ennek folytán az É. L. cégnek az elsőrendű alperes megszűnik adósa, a II—X. rendű alperesek pedig megszűnnek hitelezői lenni. Ennek megfelelnek az É. L. cég könyveiben eszközölt bevezetések. Ezt az eljárást helyesen minősítette a fellebbezési bíróság a felperesnek azzal a perbeli vitatásával szemben, hogy itt csupán a vagyonbukottá lett É. L. cég egyoldalú könyvelési művelete forog fenn, valóban létrejött engedményezési ügyletnek, mert a cég a fentebb megnevezett alperesekkel megegyezett abban, hogy a cégnek az elsőrendű alperessel szemben fennálló követelését ezek az alperesek kapják meg annak ellenében, hogy ezek az alperesek viszont lemondanak az É. L. cég elleni betétköveteléseikről. Ezeknek a megszűnt betétköveteléseknek az összege megfelel az engedményezett követelés összegének, a betétkövetelésektől való mentesülésben az utóbb vagyonbukottá lett É. L. cég tehát megkapta az engedményezett követelés teljes ellenértékét. Erre való tekintettel nem sért jogszabályt a fellebbezési bírósági ítéletnek az a jogi álláspontja, hogy a jelen esetben nem forog fenn a Cs. T. 28. §-ának 1. pontjában említett visszteher nélküli vagy színleges visszteher mellett kötött ügylet és hogy ennek megfelelőleg nem lehet helye a 28. § 1. pontja szerinti megtámadásnak. II. Az utóbb vagyonbukottá lett cég annak ellenére is, hogy a szakértői vélemény szerint 1928-ban már passzív volt, 1929. évben a csődönkívüli kényszeregyességnek 1929. november 30-án történt megkérése előtt nagyösszegű fizetéseket valósággal teljesített éspedig 1929. szeptember elejétől november 28-ig 130,430 P s ebből november hónapban is mintegy 70,000 P összegben. Egybevetve ezt azzal a nem vitás ténnyel, hogy a vb. cég ellen végrehajtás nem vezettetett és figyelembevéve azt is, hogy az alperesek a betétjeiket a cégtől, úgy mint más sok hitelező, ki nem vették, sőt közülök többen a csatolt könyvkivonatok tartalma szerint 1929. év második felében, és még november hó folyamán is, a cégnél befizetéseket teljesítettek, a fellebbezési bíróság jogszabálysértés nélkül jutott arra a megállapításra, hogy az engedményes alperesek az engedményezés időpontjában, illetőleg az ahhoz való hozzájáruláskor nem tudtak és nem is tudhattak az É. L. cég fizetésmegszüntetéséről és hogy erről csak a kényszeregyességi eljárás 1929. november 30-án történt folyamatba tételekor szereztek tudomást. Az 1929. június hó végén megtörtént és ugyanebben az időtájban az alperesek részéről tudomásul vett engedményezés tehát nem hatálytalanítható a Cs. T. 27- §-ának 1—3. pontjai alapján sem. 9*