Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)

Hiteljogi Döntvénytár. 129 ha szakértelmének hiányát az ellenőrzés megfelelő módjával pótolni és az ellenőrzést szakértővel végeztetni elmulasztja, ennek következményeit viselni tartozik. Nem mentesíti őket az a körülmény, hogy a malom egyik főrészvényese, az 0. E.-T. az üzletmenet felett bizonyos ellenőrzést gyakorolt, mert egyrészt ez az ellenőrzés a per adatai szerint csak felületes és alkalomszerű volt, másrészt a R.-T. üzletvezetése és felügyelete az igazgatóság és a felügyelőbizottság feladata, ezt a kötelezettséget felelősségüket megszüntető hatállyal másra áthárítani nem lehet. F. igazgatósági-, majd felügyelőbizottsági tag alperes jogszerűen nem védekezhetik azzal, hogy ő nem saját személyében, saját érdekeltségénél fogva volt a felügyelőbizottság tagja, hanem mint a főrészvényes 0. R.-T. delegáltja foglalt helyet a bizottságban, mert az igazgatóság ós a felügyelőbizottság tagja a K. T. 189. és 196. §-a értelmében saját személyében felel, ha a törvényben megállapított kötelességeit elmulasztja s megbízotti minőségét a károsult harmadik személlyel szemben kötelezettségét megszüntető tény gyanánt fel nem hozhatja. J. alperes felelősségét nem szünteti meg az a körülmény, hogy ő a legnagyobb veszteséget eredményező 1927/28. csonka üzleti évben nem volt egész végig az igazgatóság tagja, mert a társaság összeomlását a korábbi időkben elkövetett visszaélések készítették elő, s ezek következményeiért ő éppúgy felelős, mint azok, akik a bukás idején is igazgatósági tagok voltak. H. igazgatósági tag kötelezettségét nem érinti az, hogy állítólag 1926. október havától 1927. november haváig állandóan tanyán lakásából folyó távolléte miatt az igazgatósági ülésekre nem is hívták meg, mert az ellenőrzés nemcsak az igazgatósági üléseken gyakorolható, de meg éppen abból, hogy hívás nélkül a társasághoz sem ment s több mint egy évig a társaság ügyeivel egyáltalában nem foglalkozott, azt igazolják, hogy az igazgatósági tagságot elfogadta ugyan, de az ügyvezetéssel nem foglalkozott, s törvényes kötelességei teljesítésével semmit sem törődött. II. Alpereseknek az az érvelése, hogy felperesek megsértették kárenyhítési, illetve kárelhárítási kötelezettségüket, mert a kényszeregyességi eljárás során felajánlott 65 °/0-os kielégítést nem fogadták el, nem helytálló. Nem pedig azért, mert a tényállás szerint a 65 °/o"os kielégítésnek az volt volna az előfeltétele, hogy mondjanak le az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok elleni kártérítési igényükről. Erre pedig nem voltak kötelezhetők ; de másrészt egy részleges kielégítésre vonatkozó egyességi ajánlat el vagy el nem fogadása kizárólag a hitelezők tetszésétől függ s az ilyen ajánlat visszautasításából reájuk semmi jogi következmény nem hárulhat. Aki kártérítésre van köteHiteljogl Döntvénytár. XXVI. 9