Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)

128 Hiteljogi Döntvénytár. élések is előkészítették, hogy az igazgatósági ülésekre nemhívták meg. — II. A kárenyhítési kötelezettségnek elmulasztása nem következik részleges egyességi ajánlat visszautasításából. (Kúria 1933. jún. 23. P. VII. 1160/1933. sz.) Indokok : I. A tényállás szerint a M. G. M. R.-T. bukását az igazgatóság gondatlan üzletvezetésére és a felügyelőbizottság tagjainak laza ellenőrzésére visszavezethető szabálytalanságok és visszaélések okozták, főként a részvénytársaság alkalmazottai által készített hamis mérlegek, helytelen könyvvezetések, s az ügyfelek által tárolásra beadott gabonaneműek fedezetnélküli szabálytalan felhasználása, amely szabálytalanságokról és visszaélésekről az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjai a rendes kereskedő gondosságával keresztülvitt ügykezelés és ellenőrzés mellett tudomást szerezhettek. Éspedig az igazgatóság tagjai azért, mert a R.-T. ügyeinek intézése az. igazgatóság feladata lévén, az alkalmazottak csak az igazgatóság állandó aktív vezetése mellett folytathattak tevékenységet, tehát a törvényben írt kötelezettség kellő teljesítése mellett az igazgatósági tagoknak a szabálytalanságokra reá kellett volna jönniök. A felülyelőbizottság tagjai pedig azért, mert kötelességük lévén a társasági ügyvezetés minden ágának ellenőrzése, valamint az évi számadás és mérleg lelkiismeretes megvizsgálása, e kötelezettségük pontos teljesítése esetén reá kellett volna jönniök arra, hogy a könyveié* nem rendes, hetekkel el van maradva, az üzleti év végével a könyvek lezárása nem történik meg, hanem csak jelentős késedelemmel, az év utolsó napjaiban olyan mérvű könyvelés történik, hogy az megközelíti a malom kimutatott egész évi nyereségét, s ezek alapján nem a mérleg készül a könyvek alapján, hanem a könyveket igazítják ki a mérlegnek megfelelően. A K. T. 189*. és 196. §-ai, valamint e törvényszakaszok kapcsán kifejlődött állandó bírói gyakorlat értelmében a részvénytársaság igazgatóságának és felügyelőbizottságának tagjai a társasági ügyek vezetésében és ellenőrzésében a rendes kereskedő fokozottabb gondosságára vannak kötelezve, s ebből kifolyólag a vezetés és ellenőrzés nem kellő gyakorlásából vagy elmulasztásából másoknak okozott károkért egyetemlegesen felelősek, éspedig akkor is, ha a kár a társaság ügyvezetőinek vagy más tisztviselőinek olyan cselekményeiből származik, amely a társaság ügymenetét feltüntető üzleti könyvekből vagy más, az. igazgatóság és felügyelőbizottsági tagok rendelkezésére álló vagy általuk a rendes kereskedő gondosságával nagyobb nehézség nélkül megszerezhető és kipuhatolható adatokból kideríthető. S nem hivatkozhatnak joggal arra, hogy az ellenőrzésre kellő szakértelmük nem volt, mert, aki valamely részvénytársaságban igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tagságot vállal, az a törvényben és az alapszabályokban előírt kötelességeit a rendes kereskedő gondosságával tartozik teljesíteni, s ha szakértelem nélkül ily felelősséggel járó és hozzáértést igénylő állást vállal, már ezáltal vét a rendes kereskedő gondossága ellen, és,