Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)

Hiteljogi Döntvénytár. 127 egyébként is a károsító felel ugyan az általa okozott egész kárért, ámde ebben a jogelvben benne foglaltatik az a korlát is, hogy csak annyiban felel, amennyiben okozta. Az összefüggésnek a károsító cselekmény és a bekövetkezett kár között meg kell tehát lennie. S ha a kár okozati kapcsolatban van is a felelősséget megállapító körülménnyel, de abból csak valamely előre nem látható eset véletlen közrehatásaként állott elő, az adós csak úgy felel, ha szándékosság vagy súlyos gondatlanság terheli. Habár tehát az adóhivatali közegek mulasztása bizonyos kapcsolatban is van a károsodással, minthogy ez a körülmény csak elenyésző részben hatott közre a kár előidézésében, és minthogy e csekély jelentőségű mulasztás elkövetésekor a kár bekövetkezésére számítani nem lehetett, mert a S. cég tagjainak elkövetendő bűncselekménye előre látható nem volt, végül minthogy az adóhivatali közegek terhére a kár előidézése körül semmiféle szándékosság vagy súlyos gondatlanság nem róható, a fellebbezési bíróság az anyagi jog sérelme nélkül utasította el felperest a kincstári közegek mulasztására alapított kártérítési igényével. 167. Egyetlen kiadói ügyletnek kölcsönös felbontása üzletátruházásnak nem minősül. (Kúria 1933. jún. 23. P. IV. 936/1932. sz.) Indokok : Az üzeltátruházás fogalmához nem szükséges ugyan az üzlet minden alkotó elemének átadása és átvétele, hanem elegendő olyan jogi helyzetnek vagy csak olyan üzleti előnyöknek átengedése, amelyektől az adott eset körülményei között az üzlet folytatásának a lehetősége függ. A szerző és a kiadó között egy műre vonatkozólag létrejött egyetlen kiadói ügyletnek kölcsönös elállás folytán hatálytalanná válása és ez okból a kiadás jogának a szerzőre való visszaszállása azonban egymagában egyéb tények fennforgása nélkül csak az eredeti állapot helyreállítását, de nem oly jogi helyzetnek teremtését jelenti, amely az ügylet folytatásának lehetőségét megadja, s amely a kiadó ügyletének vagy a kiadó által átengedett értékek felhasználásával a szerző részéről az ügylet folytatását jelentené. Következőleg az egyetlen kiadói ügyletnek stornirozása önmagában üzletátruházásnak nem tekinthető. 168. I. Felelősségének elhárítására a részvénytársaság igazgatóságának vagy felügyelőbizottságának tagja nem hivatkozhatik arra, hogy nem volt kellő szakértelme az ellenőrzésre, hogy másra hárította az ellenőrzést, hogy főrészvényes megbízásából s nem saját érdekeltségéből volt az igazgatóság vagy felügyelőbizottság tag ja,hogy nem volt mindvégig tagja, ha az összeomlást az előző vissza-