Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)

118 Hiteljogi Döntvénytár. a E. mozgóképszínházban. Ezért az ilymódon való hírlapi hirdetés beleütközik az 1923 : V. tc. 2. §-ába, amely utóbbi a 30. § második bekezdése értelmében kiterjed minden kereskedelmi jellegű szolgáltatásra. Ezért e hirdetési szöveg használatának eltiltása indokolt. Az alperes kártérítő kötelezettsége azonban meg nem állapítható. A közönség ugyanis a tévedésre egymagában véve alkalmat adható nem világos szövegű hírlapi hirdetés mellett az ugyanazon hírlapokban is egyidejűleg közzétett műsorból, a mozik bejáratánál is elhelyezett utcai plakátokból, a mozik előtti fónyreklámhirdetésekből, transparensekről (amelyeket illetőleg azok egyikét-másikát a mozit látogatni kívánó szintén megfigyelni szokott), nyilván idejében tudatára jutott az együttes előadásra vonatkozólag esetleg fölmerült gondolatának tévességére, mert azokból félreértést kizáró határozottsággal kitűnt, hogy a két nagy filmet nem együtt játszák, hanem úgy, mint addig is, külön-külön, mégpedig a Sanghai expesszt a F.-ban, a Varsói bált pedig a R.-ban. így pedig az adott esetben ama hírlapi hirdetésnek (melyet különben a felperesek fölszólítására az alperes azonnal megszüntetett, illetve a félreértés minden lehetőségét kiküszöbölő formában jelentetett meg), nem lehetett az a hatása, hogy a két film együttes játszásának gondolatával vonjon el közönséget a felperesek más műsort játszó mozijainak látogatásától. Ha a mozilátogatók egyikmásika a hivatkozott körülmények dacára netalán mégis megmaradt volna téves gondolatában, ez az átlagos figyelemnek teljes elmulasztása volt és így kártérítés szempontjából az alperes terhére nem szolgál. 157. Ha a szerződést pótló szolgálati szabályzat szerint az alkalmazottat a szolgálatból csak fegyelmi eljárás rendjén hozott határozattal lehet elbocsátani, s ennek ellenére az elbocsátást fegyelmi eljárás nem előzte meg,, vagy a fegyelmi határozatot az érdemleges döntést érintő, lényeges eljárási szabályok megsértésével szabálytalanul hozták, a munkaadó a polgári per folyámán rendszerint nem bizonyíthatja azt, hogy az alkalmazott azonnali elbocsátására törvényes oka volt. (A kir. Kúria jogegységi tanácsának 56. sz. polgári döntvénye. Kelt 1933. június 10-én s hitelesíttetett 1933. június 16-án a kir. Kúria közpolgári, továbbá a váltó-, kereskedelmi- és