Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)

Hiteljogi Döntvénytár. 119 csődügyeikben alakított jogegységi tanácsainak együttes üléseiben.) = 1. L. a döntvény indokolását : lg. Közi. 1933. 101. Mj. Dt. 26., 105. Mj. T. 14., 97. — 2. A döntvény indokai szerint az elbocsátási okokat a polgári bíróság vizsgálja meg, ha a fegyelmi eljárás lehetetlenné vált és a polgári bíróságnak kell megvizsgálni azt is, vájjon az újrafelvételi kérelemben felhozott új bizonyítékok az alapperben hozott fegyelmi határozat megváltoztatására alkalmasak-e, ha a szolg. szab. újrafelvételi enged s a fegyelmi szerv az újrafelvételt szabályellenesen megtagadta. — 3. V. ö. Gallia Béla: A magánalkalmazottak fegyelmi joga. Jogállam. 1931. 57. és Vági József: u. o. 1933. 160.. 158. A tulajdonos a dolog kiadására a birtokos ellen irányuló igényét engedményezheti. (Kúria 1933. jún. 12. Pv. VII. 2859/1932. sz.) Indokok : A vagyonbukott cégnek árukövetelése állott fenn az alperessel szemben. Az irányadó tényállás szerint ezt a követelését engedményezte a P. cégre s az engedményezésről az alperes értesíttetett. Szabályként áll, hogy a követelések, eltekintve azoktól, amelyek a szolgáltatás természeténél fogva a hitelező személyéhez vannak kötve, vagy amelyek átruházását a felek eleve kizárták, átruházhatók. Vonatkozik ez a szabály a dologi jogból eredő úgynevezett dologi igényekre is, ennélfogva a dolog birtokában nem levő tulajdonosnak a birtokos elleni az az igénye, hogy a dolgot neki adja ki, ugyancsak lehet engedmény tárgya. A vagyonbukott cég és a P. cég között létrejött engedményezés ebből a szempontból tekintve tehát joghatályos volt s nincs, jelentősége annak, hogy az alperes mint bizományi árukat tartotta-e az ingóságokat birtokában, vagy mint vevő, a visszalépési jog, mint bontó feltétel kikötése mellett, mert ha a vagyonbukott céget az alperes birtokában levő árukra nézve bármelyik címen dologi igény illette, ez a követelések átruházására vonatkozó szabályok értelmében engedményezhető volt. Viszont a vagyonbukott cég és a P. cég között létrejött megállapodás folytán, hogy a vagyonbukott cég az árut átengdte tulajdonul a P. cégnek, az áruk tulajdonjogát a P. cég megszerezte, mert, ha a dolog harmadik személy birtokában van, az átadást azzal lehet pótolni, hogy a tulajdonos a dolog kiadására irányuló követelését a szerzőre ruházza át. A dolog kiadására irányuló követelés átruházása pedig az irányadó tényállás szerint megtörtént. A felperes tehát, minthogy az engedményezés megtörtént hatálytalanítása tekintetében az eljárás során nyilatkozatot sem tett, sem kötelmi, sem dologi igény alapján nem követelheti alperestől az áruk kiadását. 159. A részvénytársaságból alakuló kft. társasági szerződése megfelel az 1930: V. te. 18. §-a első bekezdése második fontjának, ha a szerződésből s az azt kiegészítő részvénytársasági mérlegből egész tartalmuk egybevetésével határozottan és részletesen kitűnik, hogy mindenik tag törzsbetétjére mily vagyonrészt, mily értékben szolgáltatott. (Kúria 1933 jún 13 pk IV- 2454/1933. sz.)