Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)

Hiteljogi Döntvénytár. 117 használt üzleti névnek a Tvt.-be ütköző voltát azon az alapon, hogy az az általa használt cégszöveggel összetéveszthető, mert miként a fellebbezési bíróság az elsőbírósági ítélet vonatkozó indokolásának elfogadásával kifejtette, a két cégszöveg között az összetévesztés lehetősége fenn nem áll. = Ad II. : A «művek» kifejezésnek a szegedi kir. ítélőtábla (P. I. 12/1932. sz.) ítéletéből elfogadott fogalommeghatározását 1. a fejben. — Ad III. : A szegedi kir. törvényszék (P. 4518/1932. sz.) hivatkozott ítélete szerint a két cég nem téveszthető össze, mert : felperes cégben a «müvészek» vezérszó fordul elő, ami éles különbséget tüntet fel az alperes által használt «népmüvészeti» jelzéssel szemben, s a különbség különösen szembeötlő az árunévsorban, ahol peresfelek közvetlenül egymásután szerepelnek, ami különállásukat világosan feltünteti. A «majolika» szónak, mint az anyagot megjelölőnek kizárólagos használatát pedig senki sem sajátíthatta ki magának. 155. Az építtető az alvállalkozó követelésének megfelelő összeget csupán az alvállalkozó bejelentése folytán a fővállalkozóval visszatartani nem jogosult. (Kúria 1933. jún. 9. P. IV. 1954/1932. sz.) Indokok : Az a ténykörülmény, hogy a fővállalati szerződés végleges megszövegezésénél kimaradt a szerződéstervezetnek az az intézkedése, hogy az alvállalkozók követelését a fővállalkozóktól az építtető visszatarthatja és közvetlenül az alvállalkozóknak fizetheti ki, alapul szolgálhatott volna esetleg arra, hogy azok az alvállalkozók, akik a fővállalkozási szerződéstervezet idézett kikötésére tekintettel kötötték meg az alvállalkozási szerződést, ezt a szerződésüket tévedés okából hatálytalanítsák ; az építtetőre nézve azonban ez a ténykörülmény az alvállalkozókkal szemben való kötelezettségvállalás hiányában semminemű jogi kötelezettséget nem rótt. Ezért, és mert az ide nem tartozó kivételektől (1933 : V. tc.) eltekintve magánjogunkban ezidőszerint még nem nyert általános elismerést olyan jogszabály, amely akként rendelkeznék, hogy az alvállalkozó követelésének megfelelő összeget az alvállalkozó bejelentése folytán az építtető a fővállalkozóval szemben visszatartani jogosult vagy köteles volna, a felpereseknek ellenkező értelmű felülvizsgálati panaszai alaptalanok. 156. Az átlagos figyelemnek teljes elmulasztása az olvasásnál a Tvt.-en alapuló kártérítés szempontjából nem róható a hírlapban hirdető terhére. (Kúria 1933. jún. 9. P. IV. 1471/1933. sz.) Indokok : A panaszolt alperesi hirdetés hírlapban közzétett szövege, átlagos (szokásos) figyelemmel való átolvasás mellett fölkelthette a mozilátogató közönségben azt a valóságnak meg nem felelő gondolatot (értelmezést), hogy a hirdetett két nagy, úgynevezett slágerfilmet (a Sanghai expresszt és a Varsói bált) egy előadás (egy műsor) keretében láthatja úgy a F., mint