Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)

116 Hiteljogi Döntvénytár. évtizedes irodalmi működése alapján általában Cs. M. írói álnéven ismerik és polgári neve csak kevés ember előtt ismeretes szülővárosában, H-helyen. I. A népművészet alkotásainak, általában a népművészet fogalmának körülhatárolása nem alapszik kizárólag azon a megfontoláson, hogy a szóbanlevő alkotások kitől erednek, kik folytatják a népművészet elnevezés alatt ismert foglalkozást, hanem ma már inkább azon, hogy a néptől, a nép őseredeti művészi érzékéből eredő motívumokat és stílust használják fel, és azokat a velük született megérzéssel és tehetséggel fejlesztik tovább a népművészeti cikkek alkotói. Ebből kiindulva a népművészet nem jelenti szükségképen azt, hogy annak alkotásait a néphez tartozók állítják elő, hiszen ma már népművészeti munkák tervezésével és előállításával az iparművészet is foglalkozik. Ha tehát valaki üzlete körében azt hirdeti, hogy a népművészet körébe tartozó, a képzőművészet alkotásaitól különben élesen el sem határolható munkákat állít elő és árusít, nem híresztel az áru kelendőségének fokozására alkalmas valótlan adatokat akkor, ha ezeknek a munkáknak tervezése és kivitele nem is származik úgynevezett népművésztől. Ezeknek a körülményeknek megfontolásával nem találta a kir. Kúria a «népművészeti» és «majolika» szavaknak az üzleti névben való használását a Tvt. 2. §-ába ütközőnek, mert a «népművészeti» megjelölést a kifejtettek szerint az alperes jogosan használhatja ; a «majolika» szó pedig a felhasznált anyagot jelenti, amit üzleti vállalkozás céljára kisajátítani s annak használatából másokat kizárni egy vállalatnak sem lehet. Ezeknek a szavaknak az üzleti névben való használatától tehát az alperes a Tvt. alapján el nem tiltható. II. A «művek» kifejezésnek a forgalmi életben elfogadott értelmét a fellebbezési bíróság helyesen állapította meg. III. A cégvalódiság elve által megkövetelt az a szabály, hogy cégében mindenki polgári nevét köteles használni (eltekintve a törvényben megengedett kivételes esetektől), a versenytörvény alkalmazása körében is irányadó, ekként vállalata körében mindenkinek polgári nevét kell használnia, más nevet csak toldatként és csak annyiban használhat, amennyiben az a személy vagy üzlet közelebbi megjelölésére szolgál. Erre való tekintettel az alperes a polgári nevétől különböző «Cs. M.» nevet vállalata körében üzleti név gyanánt egyedül nem, hanem csak polgári nevével kapcsolatosan oly toldatként használhatja, amely mint évtizedes irodalmi működése körében használt írói neve személyének közelebbi megjelölésére szolgál. A «Cs. M.» névnek a vállalat körében való egyedüli használata a Tvt. 7. §-ába ütközik. Alaptalanul vitatja ellenben a felperes az alperes által