Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)
Hitel jogi Döntvénytár. 61 cselekmények útján is létesíthető ; a szolgálatok tartós végzése és elfogadása pedig a feleknek a szolgálati jogviszony megteremtésére irányuló ilyen félreérthetetlen akaratmegnyilvánulását foglalja magában. II. A kir. Kúriának a P. H. T.-ába 844. szám alatt felvett határozata szerint az igazgatósági tagok díjazásának megállapítása a részvénytársaság közgyűlésének elhatározási köréből el nem vonható. Ez azonban nem vonatkozik az igazgatósági tag rendes működési körén túlmenő teendőket tárgyazó rendes szolgálati viszonyra, mert a K. T. 179. §-a az alkalmazottak szerződtetését nem utalja a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe; ennélfogva nincs kizárva, hogy ne a közgyűlés, hanem az igazgatóság vagy az ezáltal alapszabályszerűen megbízott intézőbizottság kössön szolgálati szerződést és kössön ki annak keretében díjazást. (P. II. 2999/1930.) Az igazgatóságnak az ügyek intézésére (K. T. 182. §-a), a cég jegyzésére (185. §) és képviseletére (186. §) vonatkozó törvényes hatáskörébe tartozó teendőin kívül vannak a részvénytársaságnak olyan teendői, amelyek nem esnek az ügyvitellel járó vezető munkakörbe, hanem az ügyvivők utasításainak végrehajtására szorítkoznak és amelyeket a K. T. 193. §-a értelmében is hivatalnokokra lehet bízni. Nincs tehát törvényes akadálya annak, hogy ilyen alárendeltebb végrehajtó teendők ellátására az igazgatóság valamelyik tagjával a szolgálati szerződések rendes kereteit meg nem haladó terjedelmű szolgálati szerződés köttessék, mert az említett elvi határozat célja csak annak megakadályozása volt, hogy az igazgatóság a maga vagy valamelyik tagja részére a részvénytársaság megterhelésével olyan vagyoni javadalmazást állapíthasson meg, amely az alapszabályokban tüzetes körülhatároltsággal nem foglaltatik vagy a közgyűlés által el nem határoztatott; ezzel a céllal azonban nem ellentétes az olyan szolgálati szerződés, amelyben vállalt jogok és kötelezettségek nem haladják meg az igazgatóságon kívül álló alkalmazottakkal megkötni szokott szerződések méreteit és kereteit. III. Jogszabály, hogy munkabér külön kikötés nélkül is jár, ha a körülmények szerint nem lehet feltenni, hogy a munkavállaló a szolgálatokra díjtalanul vállalkozott. A szolgálati viszony létrejöttének tehát nem nélkülözhetetlen feltétele, hogy az alkalmazott illetményei már előzetesen pontosan meg legyenek határozva. A megállapodás hiánya tehát nem enged következtetést a" szolgálatok ingyenességére. Alperes nem bizonyított olyan körülményeket, amelyekből kétségtelen bizonyossággal fel lebetne tenni, hogy a felperes a szolgálatok teljesítésére díjtalanul vállalkozott. Az a körülmény ugyanis, hogy a felperes mint részvé-