Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)

Hiteljogi Döntvénytár. 59 hogy saját'választása szerint vagy kártérítést vagy a szerződés teljesítését követelje attól, aki másnak nevében képviseleti jog és utólagos jóváhagyás nélkül eljárt. A képviselőnek a forgalmi biztonsága érdekében hazai jogunkban is intézményesen elfogadott ez a felelőssége ugyanis nem az általa megkötött szerződés tartalmán, hanem á képviselőnek a szerződéssel kapcsolatos azon a hallgatólagos garancia ígéretén alapszik, hogy ő képviseleti joggal bír. E jogszabálynál fogva tehát csupán a szerződő másik félnek van követelése arra, hogy a hatálytalan szerződés teljesítéseért garancia ígérete alapján a képviselő személyesen helytálljon. E szerint a felperes, mint eljárt képviselő, a részvénytársaság nevében kötött szerződés teljesítését vagy a nemteljesítés miatt kártérítést az alperessel szemben nem igényelhet. Az a kérdés, hogy az alakulóban levő részvénytársaság nevében eljárt alapítók az általuk e körülmény ismeretében kötött jogügyletből akkor, ha a jogügyletnek a részvénytársaság részéről való utólagos elfogadása és jóváhagyása be nem következik, saját személyükben jogokat szereznek-e vagy sem : a fennforgó körülmények főként a feleknek e tekintetben irányadó akarata szerint ítélendő meg. Nincs kizárva ugyanis annak lehetősége, hogy a felek az alapítók által az alakulóban lévő részvénytársaság céljaira és annak nevében kötött ügylet jogi hatályát egymás között arra az esetre is kölcsönösen kötelezőleg fenntartani kívánták, ha az ügyletnek a részvénytársaság részéről való elfogadása be nem következik. Ez az ügyletakarat azonban általában nem vélelmezhető. A jelen esetben pedig ilyirányú tényállás megállapítva nincs és annak megállapítására a perben kellő alap nem is található. II. A K. T. 160. §-ának második bekezdése szerint felelős személytől a másik szerződő fél az idevonatkozó általános magánjogi szabályok értelmében saját választása szerint vagy a szerződés teljesítését vagy a nemteljesítésből eredő kárának megtérítését követelheti, tekintet nélkül arra, hogy a felperes az utólagos jóváhagyás bekövetkezésére jóhiszeműen számíthatott-e, avagy sem. A képviselő jóhiszemű tévedése ugyanis a szerződés nemteljesítéséből eredő kár megtérítése iránti kötelezettségét csak abban az esetben korlátozza a szerődés megkötéséből álló kár (negatív interresse) megtérítésére, ha a másik félre a szerződésből ingyenes előny vagy aránytalan nyereség hárul. = V. ö. K. 1898. dec. 22. 1903/1898. ; 1900. márc. 27. I. G. 53/1900. és 1905. nov. 21. 282/1905. (Dt. 3. f. 14. 66. o. ; 18., 37. o. és 4. f. 3., 236.) és 1. a K. T. 160. §-áról : Lévy Béla, A részvénytársaság megalakulása előtt kötött ügyletek hatálya. (Nagy Ferenc-emlékkönyv.)