Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)

Hiteljogi Döntvénytár. 53 hettek és azok megakadályozását vagy megszüntetését elmulasztották, a hitelezőket ért kárért személyesen felelősek. — II. Pénzbeli kártérítés helyett a bíróság természetben kárpótlást rendelhet, ha a felek méltányos érdekét nem sérti. ^Kúria 1932.janv26. P.JV-2616/1930. sz.) Indokok : Felperes részvények kiszolgáltatását az alperesektől, mint a B. Bank r.-t. igazgatóságának tagjaitól, kártérítés címén követeli. A tényállás szerint a keresetbe vett értékpapírok a B. Bank r.-t. könyveiben a felperes letéteként elkönyveltettek ugyan, de hogy azok a bank tényleges birtokába kerültek-e, megállapítható nem volt. Az alperesek védekezésükben azt vitatják, hogy a felperest értesítőlevél tartalma a valóságnak meg sem felel, mert az értékpapírokat a B. Bank r.-t. meg sem vette, ki sem fizette, tényleges birtokába (letétjébe) nem vette. Ha a levél tartalma valótlan, akkor a nevezett bank a felperest az ügylet létrejövetele és teljesítése tekintetében kétségtelenül megtévesztette, és a felperes által nyilván az értékpapírvétel céljára egyidejűleg befizetett pénzösszegeket jogtalanul más célra fordította. Ha pedig a B. Bank r.-t. a szóbanlevő értékpapírok tényleges birtokában volt, amint levelében írja, ((átvette* és «letétbe» vette, úgy az alpereseknek állott érdekükben annak igazolása, hogy a felperes vételi megbízása alapján részére történt átvétel és letétbevétel által a felperes tulajdonává lett értékpapírok a bank birtokából nem a bank jogtalan cselekvése vagy mulasztása miatt estek ki. Erre nézve azonban tényállás megállapítva és e megállapítás hiánya megtámadva nincs. Az a tény tehát, hogy a kereset tárgyává tett felperesi értékpapírok nincsenek meg : a B. Bank r.-t. eljáró közegei jogellenes cselekvésének a következménye. Erről az eljárásról az alpereseknek, akik a B. Bank r.-t.-nak már hosszabb idő óta fizetési nehézségekkel küzdő üzleti ügyei közvetlen vezetésére és ellenőrzésére az igazgatóság kebeléből kiküldött bizottságnak tagjai voltak s így e különös megbízatásuknál fogva a legfokozottabb mértékű gondossággal tartoztak s akiknek a felperes vételi megbízásáról és ezzel okszerű kapcsolatban a megbízás teljesítéséhez szükséges pénzfizetésről P. J. tanúnak a központhoz tett jelentéséből is tudniok kellett, de a köteles gondosság kifejtése mellett arról az előbb említett különleges megbízatásuk folytán mindenesetre tudomást szerezhettek. Már pedig a részvénytársaság igazgatóságának azok a tagjai, akik a hitelezők megkárosítását okozó jogellenes cselekményekről vagy mulasztásokról tudomást szerezhettek és azok megakadályozását vagy megszüntetését elmulasztották, a hitelezőket ért kárért személyesen felelősek. Ezek szerint az anyagjogi jogszabályoknak megfelelően döntött a fellebbezési bíróság, amidőn az alpereseket a felperes kárának megtérítésére kötelezte. Pénzbeli kártérítés helyett a bíróság a természetben való kárpótlást is elrendelheti, ha az, mint a jelen esetben, a felek méltányos érdekét nem sérti. 83. Értékpapírnak közforgalmi jelleget nem az ad, hogy tényleg közforgalomban van, vagy hogy a tőzsdén jegyzik, hanem az a tulajdonsága, hogy a közforgalom céljára alkalmas módon, minden különös formaság nélkül egyszerű átadás vagy üres forgatmány útján továbbadható és tulajdonul megszerezhető.