Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)

54 Hiteljogi Döntvénytár. (Kúria 1932. jan. 26. P. IV. 3999/1930. sz.) = Az 1928 : XII. tc. 4. §-ának 4. pontja kizárja az átértékelésből a közforgalom tárgyául szolgáló értékpapírban kifejezett pénztartozást. A fent közölt a bp. ítélőtáblának (P. V. 13,086/1929.) ítéletéből átvett és lényegében a bp. törvényszék (6. P. 34,791/1929.) indokolásában is foglalt szempontnak az érvényesítésével a K. is ily értékpapíroknak minősítette a peres kölcsönkötvényeket. És ebből a K. is azt következtette, hogy átértékelésnek helye nincs, hanem a kötvények tartalmának megfelelő kisorsolással és beváltás híján a névértéknek bírói letétbehelyezésével a kötvényekben megtestesült kötelezettség megszűnt. A K. ítélete szerint nem szolgálhat átértékelés alapjául sem a 4., sem a 28. § értelmében az a főkötelezvény sem, amelynek alapján két bank, mint a részkötvények birtokosainak képviselői, javára a zálogjogot bekebelezték. 84. /. A közkereseti társaság üzletvezető tagja, aki nem vezetett szabályszerű kereskedelmi könyveket, üzlettársainak számadásra köteles. — II. A számadáshoz szükséges a könyvkivonat minden egyes tételének felszerelése a helyességről meggyőző bizonyítékokkal. — III. Akik kereseti társaság feloszlása helyett a vétkes társtagnak az üzletvezetésből és képviseletből kizárása követelhető. (Kúria 1932. jan. 26. P. IV. 5551/1931. sz.) Indokok : I. Közkereseti társaságnál a társasüzletre vonatkozó számadástétel alapját a kereskedelmi könyvek képezik, a társaság tagjai az üzletvezetéssel megbízott tagtól tehát a kereskedelmi könyveken és iratokon kívül egyéb számadást rendszerint nem követelhetnek (K. T. 83. §). Ámde a közkereseti társaság tagjainak egymásközti viszonyában sem hivatkozhatik jogszerűen a számadási kötelezettség megtagadása tekintetében a K. T. 83. §-ra az az üzletvezető tag, aki szabályszerű kereskedelmi könyveket nem vezetett s így lehetetlenné tette a másiknak a könyvek alapján való ellenőrzést, az üzlet menetének és vagyoni viszonyainak megállapítását. Ily esetben a közkereseti társaság üzletvezető tagja is köteles üzlettársainak rendes számadást adni. II. Kétségtelen, hogy az, aki számadási kötelezettsége teljesítéséül a számadást előterjesztette, arra újból nem kötelezhető. Oly jogszabály sincs, amely szerint az, aki hézagos számadást terjesztett elő, újabb számadásra kötelezhető. A számadás fogalmát azonban a kötelezett fél könyvkivonatának átadása ki nem meríti; hanem szükséges az, hogy a könyvkivonat minden tétele fel legyen szerelve azokkal az adatokkal, bizonyítékokkal, amelyből a számadást követelő fél a könyvkivonat egyes tételeinek helyességéről meggyőződést szerezhet.