Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)

Hitel jogi Döntvénytár. 49 kenderbetéttel», «szabadalmazott beszakíthatatlan szegéllyel)) kifejezések egymás mellett használata szükségkép azt a vára­kozást kelti a hirdetés olvasójában, hogy a szegélyen kívül maga az egész szőnyegnek nevezett anyag is kenderbeszövést tartalmaz, ami valótlan. Mivel pedig a kifejtettek szerint sem a «Chepaleum», sem a «cellulóza» szavak az alperes áruja való­ságos anyagának közérthető megjelölésére nem alkalmasak, a kenderbetétes szőnyeg alatt az átlagos vevő a szokásos figye­lemmel kenderfonállal átszőtt anyagú, tartós szövetet kell hogy értsen, de a bizonytalan értelmű kifejezések révén esetleg gyanakvóvá vált vevő sem várhat még az ártétel mérlegelése mellett sem a hirdetett áruként szőnyegmintás mintájú papírt, melynek behajtott szélébe vékony zsineg van ragasztva. Alap­talanul támadja tehát az alperes a fellebbezési bíróságnak az alperest megtévesztő tartalmú hirdetés abbanhagyására kötelező döntését. 73. A jutalékos bevásárlónak a törvényben tiltott vásárlás és szállítás céljára adott összeg visszatérítése nem követelhető. (Kúria 1932 jan< 12 p IV 3734/193o. sz.) 74. A hírnévrontó magatartás megállapítására ele­gendő, ha a hirdetés szövege alkalmas arra, hogy a hir­detés olvasója a hírnévrontó kijelentéseket a keresettel fellépő versenytársra értse. (Kúria 1932. jan. 12. P. IV. 4384/1930. sz.) 75. Az 1926: XVI. te. 4. §-a 2. bekezdésének kor­látai közt alkalmazandó utolsó nyugdíjszabályzatnak az a rendelkezése, hogy a nyugdíjalap tagjait a nyugdíjon felül lakbérnyugdíj is megilleti, kétségtelenül az illet­ményeknek összegszerűségét érinti, amiért is az átértéke­lésnél figyelembe nem jöhet. (Kúria 1932. jan. 12. P. II. 789/1931. sz.) == Ugyanígy : K. 1931. szept. 10. P. II. 708/1930. (Jogt. Közi. 1931. 219. Szem. 4.) — A Kúria ítélkezésében érvényesült ellenkező értelmezésről, amely szerint a lakbérnyugdíjról szóló rendelkezés nem az illetmény össze­gének meghatározására vonatkozik, hanem a nyugdíj megállapításának fel­tété leit és módját szabályozza, 1. azl930. okt. 10. P. II. 1917/1930. sz. ítéletét. (Hj. Dt. 23., 95.) Hitel jogi Döntvénytár. XXV. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom