Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)
Hiteljogi Döntvénytár. 35 várható keresményétől. A felperes az ellene folyamatban volt korábbi perben, amelyet a jelen per alperese indított a vételár megfizetése iránt a felperes, mint vevő ellen, a kereset elutasítása esetére kárigényének az érvényesítését kifejezetten fenntartotta, viszontkeresetet nem is támasztott s beszámítási kifogásként csupán tényleges kárát érvényesítette. A felperesnek a korábbi perben tanúsított ez a magatartása a kereskedelmi forgalomban megkívánt gyorsaságra s a forgalom biztonságára utalással sem minősíthető jogvesztéssel járó mulasztásnak. 53. Ha a kereskedő a véletlenül hozzáérkezett, de szakmabeli, tehát versenytársnak minősülő más kereskedőhöz címzett megrendelést a címzett és a megrendelő megkérdezése nélkül maga teljesíti, ez a magatartása a Tvt. 1. §-ába ütközik. ^Kúria 1931. dec. 10. P. IV; 4415/1930. sz.) 54. /. Jogügyleti nyilatkozatokat tartalmazó okiratok aláírásának jelentőségével tisztában lévő egyén nyilatkozatát nem támadhatja meg azon az alapon, hogy az okiratot olvasatlanul írta alá. — II. Az olyan jogügyletet, amellyel a felek köztük vitás vagy bizonytalan kérdéseket szabályoztak, nem támadhatják meg oly körülményre vonatkozó tévedés miatt, amelyre a vita vagy a bizonytalanság kiterjedt. (Kúria 1931 dec n p IL 7549/1929. sz.) Indokok : Felperes aláírta azt az okiratot, amelyben végkielégítés ellenében nyugdíjigényéről és a szolgálati szerződés alapján az alperes ellen támasztható minden más igényéről lemondott. Felperes az okiratban foglalt megállapodásnak legalább is a lényegét, vagyis azt, hogy az okirat tartalma szerint a kapott végkielégítés fejében egyéb igényein felül az alperessel szemben az őt megillető nyugdíjigényéről is lemondott, ismerte. Ilyen körülmények között annak, hogy a felperes az okiratot, annak az aláírása előtt, egész terjedelmében átolvasta-e és annak a kereset elbírálása szempontjából lényeges, fentebb említett rendelkezésén felül a többi tartalmát is tüzetesen ismerte-e, ügydöntő jelentősége nincsen, annál kevésbbé, mert a jogügyleti nyilatkozatoknak és az ilyeneket tartalmazó okiratok aláírásának a jelentőségével tisztában levő egyén a jognyilatkozatát nem támadhatja meg sikerrel azon az alapon, hogy az okiratot, amelyről tudnia kellett, hogy jognyilatkozatot tartalmaz, olvasatlanul írta alá. Nincsen jelentősége annak sem, hogy a felperes az okiratot az azt előttemező tanúk jelenlétében írta-e alá, vagy előttük az aláírást sajátkezű aláírásának elismerte-e, mert ez az okiratba foglalt ügyletnek nem érvényességi kelléke, hanem csak az okirat bizonyító erejére hat ki a Pp. 317. §-a értelmében. Közömbös az is, hogy a felperes által aláírt okiratot a felperes előtt felolvasták-e vagy hogy azt neki megmagyarázták-e, mert a felolvasást feleslegessé tette az a körülmény, hogy az okirat szövegét felperes maga elolvashatta, a megmagyarázást pedig az, hogy az ügyleti nyilatkozat értelmét és jogi jelentőségét a felperes, mint a saját előadása szerint is hosszú szolgálattal rendelkező és fontos munkakört betöltő pénz3*
