Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)

IV Tartalommutató. Lap 90. Munkabér külön kikötés nélkül is jár, ha a körülmények szerint a szolgálatoknak díjtalan vállalását nem lehet feltenni 60 95. A részvénytársaság alapszabályainak az alkalmazottak jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezései kiegészítő részei a szolgálati szerződésnek 65 173. A felmondott szolgálatbanmegtartás jogsérelem nélkül köthető ahhoz a feltételhez, hogy a szolgálatot új alkalmazásnak tekintik és a szerzett jogok elenyésznek 133 167. Külföldivel, akinek munkavállalása hatósági engedélyhez kötött, a munkabérszerződés érvényesen megköthető ugyan, de hatályosulása az engedély megadásától, időtartama az engedély tartamától függ 130 23. A szolgálati szerződés érvényessége megtámadható azon az alapon, hogy a munkavállaló a felvételhez megkívánt minősítést érvénytelen bizonyítvánnyal igazolta. A szerződés a megtámadás következtében visszahatóan érvénytelenné válik s úgy tekintendő, mintha meg sem köttetet volna. . . 17 11. A szolgálati szerződés nem támadható meg azon az alapon, hogy a nyugdíjigényt túlalacsony alapösszeg figyelembevételével állapítja meg 9 183. Az alkalmazott által adott óvadék az anyagkezelésből eredő minden hiány biztosítására szolgál ugyan, de nem lehet ilyen hiánynak minősíteni az anyagkészlet olyan megfogyatkozását, mely az áru természetes minősége folytán annak rendszeres kezelése mellett és folyományakép szükségkép jelentkezik. A munkaadó a természetes apadásnak ezt a veszélyét és anyagi hátrányát a munkavállalóra át nem háríthatja. Ily tárgyú és célzatú kikötés a munkaadó részére a gyengébb fél jelentékeny kárára indokolatlan vagyoni előnyt biztosítván, mint a jóerkölcsökbe ütköző, hatálytalan volna. Ugyanily megítélés alá kell hogy essék a szolgálati szerződés akkor is, ha a munkaadó a kezelésre átadott áruk természetes apadása címén az általános tapasztalattal s az annak alapján kifejlődött gyakorlattal ellentétben a szokásosnál jelentékenyen kisebb százalékot (kálló) tud be az alkalmazott javára 141 b) Szolgálat. 130. Az alkalmazott a szolgálatadó érdekeit a leghathatósabban megvédeni és ha más alkalmazott részéről a szolgálatadó érdekeit veszélyeztető tényekről tudomást szerez, azt a szolgálatadójának haladéktalanul bejelenteni köteles 97 191. A szabadságolás a közönséges szóhasználat szerint nem a szolgálati viszonynak a megszüntetését, hanem annak a fenntartásával az alkalmazottnak a szolgálat teljesítése alól időleges felmentését jelenti. Következik ebből, hogy a szabadságidőt az 1910/1920. M. E. számú rendelet 9—13. §-ainak alkalmazása szempontjából is be kell számítani a szolgálat tartamába 146 193. A repülőgépvezető szolgálati viszonyára az 1910/1920. M. B. sz. rendelet nem alkalmazható 146 196. A gőzmalom főmolnára, aki áz üzem műszaki részének : az őrlésnek vezetésére és ellenőrzésére van hivatva, csupán fontosabb teendőkkel felruházott iparossegéd és nem iparvállalati tisztviselő, mert működése a szorosan vett ipari