Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)

30 Hitcljogi Döntvénytár. 42. A szabadalom megszűntével szabadon gyárt hatóvá vált cserepeknek a megjelölése nem vált szabad árunévvé, amíg a szakkörök annak tudatában vannak, hogy a szabadalom fennállt és hogy volt tulajdonosainak jogutódai a cserepeket tovább is az árujegyzéssel hozzák forgalomba. (Rúria 19gi dec L p IV 3749^930.) Indokok : Nem vitás, hogy a felperes javára a kereseti mintájú cserépgyártmánya tekintetében be van lajstromozva a «253. sz.» mint védjegy, viszont az alperes nem is állítja, hogy ama vállalatok közé tartoznék, melyek, mint a B. és M.-féle gyáraknak, a volt közös szabadalom tulajdonosainak jogutódai szintén jogosultak ugyanez árumegjelölés használatára, kétségtelen tehát, hogy míg a felperesnek ez az érvényben álló védjegye annak használatához kizárólagos jogot biztosít, addig az alperest a használat joga meg nem illeti. Nyilván alaptalanul támadja tehát az alperes azt a megállapítást, hogy az az eljárása, hogy cserépáruján a «253. sz.» árumegjelölést használta, beleütközik a Tvt. 7. §-ába. Ezzel szemben az alperes arra sem hivatkozhatik sikerrel, hogy a szabadalom megszűntével bárki által szabadon gyárthatóvá vált mintájú cserepeknek ez a megjelölése szabad árunévvé vált, mert amíg tudatában vannak a szakkörök annak, hogy a kereseti mintájú cserepek a B. és M. gyárak közös szabadalma voltak és jogutódaik ez árujegyzéssel hozzák továbbra is forgalomba az ilyen mintájú cserepeket, ez az árujegyzés szabad árunévvé még védjegyként belajstromozás híján sem válhatott volna. A szándékosság vagy gondatlanság hiányát, sőt a jóhiszeműséget sem hozhatja fel az alperes a marasztalását gátló okul, mert a Tvt. 1. §-a csupán a kárigén}7 alapjaként követeli meg a szándékosság vagy gondatlanság tényelemét, míg ha a magatartás tárgyilag sérti a törvény valamely rendelkezését, annak következménye alól az esetleges jóhiszeműség sem mentesít. Mivel pedig valamely más vállalatot illető árumegjelölésnek jogosulatlan használata szükségkép alkalmas a különböző eredetű gyártmányok összetévesztésére és a vevők megtévesztésére is, tehát helyes a Tvt. 1. § idézett pontja értelmében is a vonatkozó ítéleti döntés. = A jogirodalomban az az ellenkező nézet is képviselt, hogy a szabadalommal szükségkép megszűnik az árumegjelölés védelme is. A határozat álláspontján van Baumbach, II. kiad. 272. A RG. 100., 9. a kérdést nem dönti el.