Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)

8 Hiteljogi Döntvénytár. a kamat utáni kamat fizetése is kikötöttnek tekintendő, nyilván helytelen. =s I. A búzaérték kikötésének értelmezésénél ugyanezen az elvi alapon áll emelkedő búzaárakkal szemben K. 1928. jún. 8. P. VII. 7618/1927. (Hj. Dt. 21., 61.), 1929. jún. 11. P. VII. 2069/1929. (Hj. Tára, 11., 16.) és 1931. jún. 3. P. VII. 2393/1930. (Hj. Dt. 24., 69.) — II. A kamatos kamatokról az 1868 : XXXI. tc. 4. §-ában rendelkezik, mondván, hogy : «Lejárt kamatok után csak akkor jár kamat, ha az világosan kiköttetett, vagy pedig ha a lejárt kamat bepereltetett, mely utóbbi esetben az a kereset benyújtása napjától számíttatik*. 9. Az 1910/1920. M. E. sz. rendelet 12. §-nak helyes értelme az, hogy az alkalmazottat megillető végkielégítés, az alkalmazott elhalálozásának esetében, annak eltartásra jogosult és az eltartásra — nem a végkielégítésre — rászoruló házastársát illeti meg. (Budapesti kir. ítélőtábla 1931. okt. 22. P. VI. 6532/1931. sz.) 10. Az 1908: LV11. tc.-en alapuló felelősség szempontjából üzletből eredő minden kötelezettség. amely az üzlet létével oki összefüggésben van. (Kúria 1931. okt, 23. P. IV. 1674/1931. sz.) Indokok : A bírói gyakorlat értelmében az 1908 : LVII. tc. rendelkezésein alapuló felelősség szempontjából üzletből eredőnek nemcsupán az üzlet folytatásához szükséges valamely kötelezettségvállalást kell tekinteni, hanem általában minden olyan kötelezettséget, amely az üzlet létével oki összefüggésben van, nem tevén különbséget, hogy az átruházói kötelezettség minő jogalapból ered. A fellebbezési bíróságnak meg nem támadott megállapítása szerint a vagyonátruházó Sz. Gy. és ennek első felesége (a felperes leánya) között a vagyoni viszonyok rendezése tárgyában 1927. évi január hó 6. napján keletkezett megállapodásban Sz. Gy. a felperes javára ennek vele szemben fennálló igényei kielégítéséül 25.000,000 korona megfizetésére és arra kötelezte magát, hogy a Hunyadi Mátyás-utcában a H. F. üzletével azonos üzletkörü üzletet nyitni nem fog és ennek a kötelezettségének megszegése esetére 40.000,000 korona kártérítés megfizetésére kötelezte magát. Ezt a megállapodást a megnevezett felek az 1927. évi január hó lő. napján akként módosították, hogy a korábbi megállapodásban Sz. Gy. átengedett üzleti raktárt a felperes váltja magához és ekkor H. I. felperes a 40.000,000 korona kötbérhez való igényét Sz. Gy.-vel szemben kifejezetten fenntartotta. Minthogy ezek szerint a családjogi kapcsolat csak indokául szolgált annak, hogy a családi kapcsolatban álló felek egymással üzleti megállapodást is létesítsenek, annálfogva a felperes részére az alperes jogelődjével, az üzletátruházó Sz. Gy.-vel szemben jogerősen megítélt követelést az alperesre átruházott üzletből eredő tartozásnak kell tekinteni. = Ugyanígy: Bp. T. 1914. G. 114. (Hj. Dt. 9., 25.) Az üzletből eredő tartozások különösen : az alapítási költség (Bp. T. 1914. G. 23. Hj.