Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)
XXIV Tartalo mm utaíó. Lap árumegvonás nem általános és nem olyan árura vonatkozik, amelyet az érdekelt más forrásból megszerezni nem tud 71 107. A saját áru előnyeinek más eredetű áruval összehasonlítás útján feltüntetése csak a más áru kétségtelen alsóbbrendűsége esetén megengedett versenyeszköz 74 113. I. A tánciskolái vállalat az 1923 : V. tc. rendelkezései és védelme alá eső üzem. — II. A törvény 13. §-ába ütközhetik a cselekmény a tettes versenytársi minőségére tekintet nélkül akár a maga, akár mások versenye céljára követte el 85 118. Közérdek és jogos magánérdek védelmében tett, a valóságnak megfelelő tényállítás tisztességtelen versenycselekménynek nem minősíthető 89 126. Az eljárás, amely a versenytárs vevőkörének ál úton megismerésére s ez adatoknak üzleti hasznosítására irányul, a Tvt. 1. §-ába ütköző tisztességtelen verseny akkor is, ha az eljárás nem vezetett a kívánt adatok megszerzésére és károsító felhasználására 94 127. I. Ha a jogsértő tény kétféle minősítéséhez eltérő jellegű magánjogi következmények fűződnek, a sértett fél a cselekményből származó összes magánjogi igényt érvényesítheti. — II. Az együttesen panaszolt jogellenes cselekmények miatt együttesen követelt kártérítésnek az egyes cselekmények szerint elkülönített megszabása nem kötelező 94 135. A jogszerűen használt név sem használható az összetéveszthetőségre alkalmas módon 99 139. A gyógyszerész a Tvt. 32. §-a alapján keresettel fellépni jogosult 102 152. A Tvt. 1. §-a alkalmazhatóságának szempontjából a megtévesztés eredményessége közömbös és csak az jelentős, hogy az üzleti verseny során tett közlés tárgyilag alkalmas-e megtévesztésre 113 159. A Tvt. 13. §-ába ütköző általánosító állításnak valósága nem bizonyítható 122 160. I. Mások munkaeredményének üzleti verseny céljára kihasználása az üzleti tisztesség s a jóerkölcs követelményeivel ellentétes. — II. Az árujegy bármily rövid idő alatt ismertté válhatik a forgalomban. —• III. Az árujegy oltalmát indokolja már az, ha használatának szándéka nyilvánvaló 123 168. Az alkalmazottak útján elkövetett vevőfogdosás abbanhagyására a munkaadó kötelezendő, ha nem is utasította alkalmazottjait és eljárásukról nem is tudott 131 169. I. A szabóipari képesítés hiánya nem sérti a Tvt. rendelkezéseit. — II. A Tvt. 1. és 2. §-aiba ütközik, ha ruhakereskedő szabónak nevezi magát 132 185. Jogos érdek, tárgyilagos összefüggés és indokolt szükségesség nélkül a versenytárs személyének és áruinak tárgyalását, mással való összehasonlítását és szembeállítását a tisztességes üzleti felfogás akkor is tiltja, ha az állítás egyébként való 141 188. I. Az üzlettulajdonos gondoskodni tartozik arról, hogy alkalmazottai a Tvt.-ben tiltott cselekményeket abbahagyják. — II. Az ismétlés veszélyének megszüntetésével az abbanhagyási igény is megszűnt 143 202. A Tvt. 35. § 2. bekezdése szerint járó elégtétel az üzleti érdekek megkárosítása alapján kérhető 155 207. Tisztességtelen verseny a valóságnak megfelelő adatoknak oly híresztelése, hogy szokásos figyelemmel a valóságnak meg nem felelő értelemben foghatók fel 157