Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)

150 Hiteljogi Döntvénytár. abban az esetben, ha a törvényszerűen megalakult részvénytársa­ság ezeket az ügyieteketakárkifejezetten, akár erre jogszerű kö­vetkeztetést engedő ténnyel jóváhagyja, magáévá teszi. Ebből kö­vetkezik, hogy a részvénytársaság javára vagy terhére annak be­jegyzése előtt létesített ügyletek eredetileg érvényteleneknek nem tekinthetők. Abban az esetben, ha a törvényszerűen megalakult részvénytársaságazügyletet magáévá tette, az joghatályossá válik. Ily ügyletek esetén a részvénytársaság javára kötött ügy­let alapján a telekkönyvben a részvénytársaság bejegyzése előtt szerzett s a rangsorhoz fűződő érdeknél fogva bejegyezhető nyilvánkönyvi jog sem törölhető érvénytelenség okából. Áll ez annyival inkább, mert telekkönyvi akadálya sincs annak, hogy az alakítandó részvénytársaság, mint létesülő jogi személy részére nyilvánkönyvi jog bejegyezhető ne legyen. Megfelel ennélfogva az anyagi jogszabályoknak a fellebbezési bíróságnak az az ítéleti döntése, amellyel a felpereseket az elsőrendű alperes r.-t. javára bekebelezett tulajdonjog törlése iránt keresetével elutasította. E döntés a kifejtettek értelmében anyagi jog­szabályt annál kevésbbé sért, mert a részvénytársaság alakuló közgyűléséről felvett jegyzőkönyv szerint a részvénytársaság közgyűlése, sőt az azon résztvett felperesek személyesen is a fel­peresek, mint alapítók által nyújtott apport tekintetében létre­jött megállapodást kifejezetten jóváhagyta s az apportot át­vettnek jelentették ki. E mellett az apportra vonatkozó meg­állapodásnak a törvényszerűen megalakult részvénytársaság által történt elfogadására, jóváhagyására utal a törvényszerűen megalakult részvénytársaság igazgatóságának az a ténye is, hogy a csatolt hiteles telekkönyvi betétek C. 86. és C. 70. számú bejegyzéseiből megállapíthatóan a részvénytársaság tulajdonába a felperesek által az apportként bevitt ingatlanokat a részvény­társaság nevében jelzálogként kötötte le. De megfelel az anyagi jogszabályoknak a fellebbezési bíró­ságnak az a döntése is, amellyel a felpereseket a másodrendű alperes jelzálogjogainak törlése iránti keresetével is elutasította, mert amennyiben az elsőrendű alperes részvénytársaság a per­beli ingatlanokra érvényes tulajdonjogot szerzett, úgymint jelzálogtulajdonos, az ingatlanokat jelzálogként érvényesen köt­hette le a másodrendű alperes javára, következésképpen e jel­zálogjogok érvénytelenség okából nem törölhetők. = Az ú. n. alapítási ügyletek, s ilyen a természetben adott betétre vonatkozó, nem a részvénytársaság nevében kötöttek. A belőlük eredő jogok a bejegyzett részvénytársaságot újabb jognyilatkozat nélkül is megilletik. V. ö. Lévy Béla, A részvénytársaság megalakulása előtt kötött ügyletek hatálya (Nagy Ferenc emlékkönyv) és Staub ad 200. § 5. és 6. jegyzet, a 6. különösen az ingatlanszerzésről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom