Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)

Hiteljogi Döntvénytár. ügylet hatálytalaníttatott. Ha tehát a kerékpáragyaknak F. cég által történt leszállítása a felperes részéről teljesítés is volt, ha a kerékpáragyak átvétele tekintetében alperes a B. cég megbízottjának is tekintendő, minthogy a kerékpáragyak csak beszerelés végett szállíttattak az alpereshez s az alperes a kerékpáragyakat a saját kerékpárjaival egyesítette, illetve azokkal együtt feldolgozta, e műveletek által tulajdont szerzett a kerékpáragyakra, s minthogy a B. cég utóbb nem vette át a kerékpárokat s az ügylet hatálytalaníttatott, a tulajdonát később sem veszítette el. A feldolgozás, illetve az egyesítés következtében tehát a felperes veszítette el a tulajdonjágot s nem a B. cég, aki azt korábban meg sem szerezte. Aki a feldolgozás, illetve egyesítés útján történt tulajdonszerzésre vonatkozó szabályok alapján jogot veszít, az az alaptalan gazdagodás visszatérítésének szabályai értelmében pénzbeli megtérítést követelhet. A fellebbezési bíróság tehát az a nyagi jog sérelme nélkül ítélte meg a felperes javára a 750 darab kerékpáragy értékét. 195. A részvénytársaság javára bejegyzése előtt kötött s bejegyzése után jóváhagyott ügylet alapján a részvénytársaság bejegyzése előtt szerzett nyilvánkönyvi jog nem törölhető érvénytelenség okából. (Kúria 1932. szept. 15. P. V. 5835/1930. sz.) Indokok: A részvénytársaság megalapítása gyakran elkerülhetetlenné teszi, hogy még a részvénytársaság bejegyzése és kihirdetése előtt a megalapítandó részvénytársaság javára vagy terhére megállapodások köttessenek, ügyletek létesíttessenek. Az ily megállapodások és ügyletek létesíthetését a kereskedelmi törvény ki nem zárja, sőt a nem készpénzbeli betétek (apport) tekintetében a törvény 156. §-a, úgy a 159. §-nak 5. pontja kifejezetten elismeri. Ebből folyóan helyes a fellebbezési bíróságnak az az okfejtése, hogy abból a K. T. 160. §-a szerint a részvénytársaság a kereskedelmi cégjegyzésbe történt bevezetés és kihirdetés előtt nem létezőnek tekintendő, nem következik az, hogy a részvénytársaság bejegyzése és kihirdetése előtt javára vagy terhére ügyletek egyáltalán nem volnának köthetők. Helyes a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja is, főleg a K. T. 159. §-ának 5. bekezdésében foglalt rendelkezésre figyelemmel, hogy az ily megállapodások és ügyletek érvényessége a részvénytársaságra nézve csak fel van függesztve mindaddig, míg a részvénytársaság a bejegyzéssel törvényszerűen létrejön. Ezt követően az ily ügyletek teljes joghatálya beáll