Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)

144 Hiteljogi Döntvénytör. jogi és gazdasági helyzeténél fogva a tettes felelősségével azonosítja. Az üzlettulajdonos ettől a felelősségétől nem szabadulhat arra való hivatkozással, hogy a kirendeltnek megválasztásánál, a felügyeletnél és utasításnál a kellő gondosságot kifejtette : mert a tiltott cselekmény abbanhagyandó — az üzlettulajdonos tehát a cselekmény abbanhagyásáról gondoskodni köteles — akkor is, ha az alkalmazottat és az üzlettulajdonost a cselekmény elkövetésénél vétkesség nem terheli. II. Az abbanhagyási igénynek, mint általában, úgy az üzlettulajdonos felelősségének itt tárgyalt esetben is jogi előfeltétele a cselekmény ismétlésének veszélye. Egyetlen jogsértő cselekmény elkövetése rendszerint elegendő ugyan az ismétlés veszélyének felismeréséhez ; mert a jogsértés megtörténte valószínűsíti a jogsértő akarat további fennmaradását és olyan állapotot teremt, amelynek továbbfolytatása semmi biztosítékot nem nyújt az újabbi jogsértés ellen ; annak lehetősége azonban, hogy a tettes jogsértő akaratát akár később még a a per folyama alatt is, megváltoztassa, nincs kizárva. És ha a tettes, vagy az, aki a cselekményért felelősséggel tartozik, tárgyilagos bizonyítékot szolgáltat arra nézve, hogy a cselekmény jogsértő voltát elismerve a megismétlődés megakadályozására mindazt, ami tőle az élet felfogása szerint az eset körülményei között elvárható, megtett, úgy az ismétlés veszélyének megszüntetésével abbanhagyás iránti kötelezettségét teljesítette, ami által az abbanhagyási igény is megszűnt . 189. Toldatnak felvétele a korlátolt felelősségű társaság cégszövegébe nem sért jogszabályt. (Kúria 1932. szept, 21. Pk. IV. 3983/1932. sz.) Budapesti ítélőtábla: Az 1930 : V. tc. 5. §-ának ama rendelkezéséből, amely szerint a korlátolt felelősségű társaság cége a vállalat tárgyára utalhat, következik, hogy a cégbe olyan jelző is felvehető, amely az üzlet közelebb megjelölésére és különösen más hasonló vállalatokból való megkülönböztetésre alkalmas, amilven a «massziv» szó is lehetne. (1932. jún. 23. P. VI. 6114/19320 Kúria : hivatalból nem érintette a döntést. = A K. a Bp. T.-nak csupán azt a felfolyamodással egyedül megtámadott rendelkezését bírálta felül, amellyel a «masszív» toldatot azért nem engedte meg, mert más hasonlótárgyú bejegyzett vállalat már használja ugyanezt a toldatot. A Bp. T.-nak a «masszív», toldat elvi megengedettségére vonatkozó döntését a K. hivatalból sem érintette, holott a 68,300/1914. I. M. sz. rendelet 29. §-a szerint a felsőbíróság az ügyet a felhozott panaszokra tekintet nélkül egész terjedelmében bírálja felül.