Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)

Hiteljogi Döntvénytár. 145 190. A részvénytársaság igazgatósági tagjának a csődkérés elmulasztásából folyó kártérítési kötelességének mértéke attól függ, hogy a hitelező milyen kielégítést kap­hatott volna csődnyitás esetében. (Kúria 1932. szept. 22. P. IV. 15/1931. sz.) Tényállás : A Cs. r.-t. budapesti bejegyzett cég 1926. ápr. 30-i rendes közgyűlésén az alperest igazgatósági tagnak választotta meg, amit az alperes elfogadott és annak alapján egészen a részvénytársaság tényleges működésé­nek felszámolás nélkül bekövetkezett megszűnéséig állandóan működött is, mégpedig mint egyedüli igazgatósági tag. A Cs. r.-t. 1928-ban egész vagyonát elvesztette ; megszűnt működni. Indokok : Az igazgatósági tagság nem függ annak a cég­jegyzékbe bejegyzésétől. Ennek a bejegyzésnek hiánya tehát nem mentesít azoknak a kötelezettségeknek teljesítése alól, melyeket a törvény az igazgatósági tagokra ró. Az alperes az igazgatósági tagokat terhelő csődkérési kötelességnek 1928. évbeli elmulasztását nem mentheti avval, hogy igazgatósági taggá választása csak az 1926. üzletév tartamára szólott, mert a helyett, hogy új igazgatósági tagok választása céljából köz­gyűlést hívott volna össze, az igazgatósági tagi működési kört nem vitásan továbbra is állandóan betöltötte, sőt igazgatósági tagként tényleg egyedül működött. Minthogy a K. T. 189. § második bekezdése értelmében az igazgatóság tagjai a részvény­társaság hitelezőinek felelősek azért a kárért, melyet a törvényi kötelezettségeik megsértésével azoknak okoztak, a felperesnek pedig a Cs. r.-t. és az alperes mint igazgatósági tag útján 1927. október 8-tól 1927. december 3-áig kötött borvételi szerződések­ből kifolyólag vételár fejében adósa, mely a részvénytársaság­nál utóbb bekövetkezett vagyonhiány miatt be nem hajtható, kellő időben való csődnyitás esetén ellenben bizonyos kielégítés­hez a felperes előreláthatólag jutott volna, az alperes kártérítő kötelezettségét a kir. Kúria megállapította. A megtérítendő kár összege attól függ, vájjon a felperes a hátralékos követelésére milyen kielégítést kaphatott volna megfelelő időben való csőd­nyitás esetén. A valószínű kielégítési hányadnak a részvény­társaság könyvei és feljegyzései alapján való kimutatása az alperesnek lesz a feladata. Nem ad a felperes javára külön kártérítési jogalapot az, hogy az alperes mint igazgatósági tag nem gondoskodott a 'cégbíróság által kívánt alaptőke kiegészí­tésről ; hiszen a részvénytársasággal üzleti összeköttetésbe lépő felperesnek csak a meglévő alaptőkével lehetett számolnia, a részvénytársaság bejegyzése után keletkezett jogszabályok által kívánt alaptőke felemelés elmaradása és az alperes károsodása Hitel jogi Döntvénytár. XXV. 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom