Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)

Hiteljogi Döntvénytár. 141 de nem lehet ilyen hiánynak minősíteni az anyagkészlet olyan megfogyatkozását, mely az áru természetes minősége folytán, annak rendszeres kezelése mellett és folyomány'akép szükségkép jelentkezik. A munkaadó a természetes apadásnak ezt a veszélyét és anyagi hátrányát a munkavállalóra át nem háríthatja. Ily tárgyú és célzatú kikötés a munkaadó részére a gyengébb fél jelentékeny kárára indokolatlan vagyoni előnyt biztosítván, mint a jóerkölcsökbe ütköző, hatálytalan volna. Ugyanily megítélés alá kell hogy essék a szolgálati szerződés akkor is, ha a munkaadó a kezelésre átadott áruk természetes apadása címén az általános tapasztalattal s az annak alapján kifejlődött gyakorlattal ellentétben a szokásosnál jelentékenyen kisebb százalékot (kálló) tud be az alkalmazott javára. ^Kúria 1932 gzept> 14 p n 4429/1930. Sz.) 184. Az elkésett szolgáltatást a hitelező visszautasíthatja az adós késedelmének vétkességére tekintet nélkül. (Kúria 1932. szept. 14. P. IV. 954/1931. sz.) Indokok : A tényállás szerint azoknak a vastokoknak és falsarokvédőknek átadását, amelyeket a tenyészállatvásáron felállítandó épületekhez az eladó alperes a vevő felperesnek az 1928. évi október hó 14. napján kötött adás-vételi szerződés értelmében «a lehető legrövidebb határidőre* tartozott leszállítani, az alperes csupán 1929. évi május havában ajánlotta fel olyan időben, amidőn a felperes ezeket az árukat az időközben lezajlott tenyészállatvásáron a kötlevélben is kifejezetten megjelölt célokra többé már nem is használhatta. Az eladó alperes e szerint az áru átadásával nyilvánvalóan még akkor is késedelembe esett, ha a vitatott előlegadási kötelezettségének a felperes csak 1929. évi január hó 10-én tett eleget. Nincs tényállás megállapítva és a perben sincs adat arra, hogy az alperes a felperestől utólagos teljesítési határidőt kért volna. A felperesnek tehát utólagos teljesítési idő engedélyezése nélkül is joga nyílott ahhoz, hogy a szerződéstől elálljon (K. T. 353. §) és az alperes által előre felvett vételárrészletet, amelynek megtartásához a jogalap megszűnt, visszakövetelje. Az elkésett szolgáltatás visszautasíthatása, illetve a szerződéstől való elállás joga ugyanis a késedelem objektív tényéhez fűződik és a hitelezőt akkor is megilleti, ha az adóst a késedelem körül vétkesség nem terheli. 185. Jogos érdek, tárgyilagos összefüggés és indokolt szükségesség nélkül a versenytárs személyének és áruinak tárgyalását, mással való összehasonlítását és szembeállítását a tisztességes üzleti felfogás akkor is tiltja, ha az állítás egyébként való.