Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)

Hiteljogi Döntvénytár. 139 tag nem támadhatja meg a közgyűlés határozatát azon a címen, hogy a határozatot megtévesztés hatása alatt hozták. = V. ö. ad 1. a 635. sz. E. H.-ot 181. A munkaadó, aki módot adott némely alkalmazottjának arra, hogy belépjen a nyugdíjintézetbe, amelynek pártoló tagja, ezzel nem gondoskodott intézményesen valamennyi alkalmazottjának nyugdíjellátásáról s ezért a nyugdíjintézet a nyugdíjügyek ellátására létesített kezelőszervének sem minősül. (Kúria 1932. szept. 13. P. II. 3899/1931. sz.) Ügyállás : A Nagysurányi Cukorgyár r.-t-nak, amely székhelyét 1920. évi május hó 1-én a csehszlovák területen levő Nagysurányba tette át, magyarországi működése alatt nem volt saját nyugdíjintézete vagy alapja, sem nyugdíjszabályzata, hanem alkalmazottainak nyugdíjáról akként gondoskodott, hogy azokat a Prágában székelő «Pensions Institut der Mitglieder des Assekuranz-Vereines von Zuckerfabrikanten» elnevezéssel bírt és jelenleg «Pensions Institut der Cechoslovakischen Zuckerindustrie» elnevezés alatt működő biztosító-társaságnál biztosította, mely az esedékessé vált nyugdíjakat a csehszlovák állam megalakulásáig osztrák-magyar koronában, azután pedig 1 : 1 arányban ugyanannyi csehkoronában fizette és utóbb a csehszlovák nyugdíjtörvénynek megfelelően bizonyos mértékig felemelte. A gyár nem kötelezte kivétel nélkül összes tisztviselőit a prágai nyugdíjintézetbe való belépésre, hanem csak az volt az évtizedes szokás, hogy azoknak a tisztviselőknek, akikről látta, hogy állandóan megmaradnak szolgálatában, rendelkezésre bocsájtotta a prágai nyugdíjintézet belépési nyomtatványát, amelyet ezek a tisztviselők örömmel írtak alá. Némely, a prágai intézettől nyugdíjat húzó tisztviselőnek nyugdíjkiegészítést vagy végkielégítést nyújtott. A Kúria a gyár ellen nyugdíjkiegészítés iránt indított keresetet elutasította. Indokok : A kir. Kúriának ugyanezen nyugdíj szabályzat alapján P. II. 3798/1930. és P. II. 8193/1930. szám alatt hozott ítéleteiben kifejezésre jutott jogi álláspont szerint abból, hogy az alperes a prágai nyugdíjintézetbe, melynek pártoló tagja volt, rendes tagokul belépett alkalmazottai helyett a nyugdíjjárulékokat a sajátjából fizette és a netáni hiányokat a nyugdíjintézettel szemben a pártoló tagokként szereplő' cukorgyárak kötelesek pótolni, nem lehet megállapítani azt, hogy az alperes a Prágában székelő nyugdíjintézet igazgatásában intézményesen, annak fenntartásában pedig az alkalmazottaiért fizetett járulékokon és a netáni hiányok pótlásán kívül más vagyoni szolgáltatással is résztvett ; olyan rendelkezés pedig, mely akár az intéző bizottság alakítására, akár a nyugdíjintézet ügyeinek vitelére az alperesnek különös befolyást biztosítana, a szabályzatban nincs. Nincs tehát alap arra, hogy a nyugdíjintézet az alperes részvénytársaság keretében alapítottnak és ott működő-