Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)

128 Hiteljogi Döntvénytár. zéséie bocsátja az 1918. decemberi betétnek bizonyos hányadát, ha ez a betét az 1928. november hó 4-én még fennáll. Ezt a magyarázatot erősíti meg az egyezménynek az az intézkedése is, hogy az S. H. S. kormány rendelkezésére kell bocsátani az 1918. december hó 31 -i tőkekövetelés 4 °/0-os kamatát is. Márpedig a kamat mindig érvényes főkövetelést tételezvén fel, a kamatszolgáltatásnak az 1918. december hó 31-i tőkekövetelés fennállását előfeltételéül kell tekinteni. Végül támogatja a fenti magyarázat helyességét az is, hogy az egyezményben az érdekelt pénzintézetek kötelezettsége nem függhet egyedül és kizárólag attól a véletlentől, hogy a gyámpénztárnak állott-e fenn velük szemben 1928. november hó 4-én bármely időből származó bármily összegű követelése. Amelyik intézetnél, bár ennek is volt 1918. december 31-én gyámpénztári betétje, 1928. november hó 4-én nem állott fenn új betét, az semmit sem fizetne, míg ellenben az, amelyiknél 1928. november 4-ét megelőzőleg bármily csekély összegű új betétet is helyeztek el s ez még 1928. november hó 4-én is fennállott, az felelne az 1918. december hó 31-i bármilyen na«yösszegü betét 15 °/0-áért, négy régi koronát egy dinárra számítva, tekintet nélkül arra is, hogy azt a betétet már jóval korábban, esetleg lényegesen nagyobb értékű koronákban egyszer már teljesen visszafizette s ezenfelül felelne még az 1918. decemberi tőke 4 °/<ros kamatáért is, habár a tőke időközben visszafizettetvén a kamatszolgáltatásnak semmiféle törvényi alapja nem volna. A kir. Kúria értelmezése szerint tehát a pénzintézet az 1918. december 31-i betétnek az egyezményben meghatározott hányadáért csak akkor felelős, ha az 1918. decemberi betét még 1928. november hó 4-én is fennállott. Ha ellenben az 1918. decemberi követelés a betét teljes kivétele folytán időközben egészen megszűnt, s ezt követőleg az előző betéttel semmiféle összefüggésbe nem hozható új betétet helyezett el a gyámpénztár a pénzintézetnél, a pénzintézet azon az alapon, hogy 1928. november 4. napján egy új betét volt nála elhelyezve, az 1918. decemberi és már korábban megszűnt betét hányadáért s annak megszakításnélküli kamataiért felelőssé nem tehető. = Ugyanígy : K. 1932. jún. 24. P. VII. 5702/1931. 165. Használt gépkocsik vételénél a gyakorlatban nem Indokok : A szakértő előadása szerint használt gépkocsik vételénél a gyakorlatban általában nem szokásos a kocsi szétszerelése, azon mérések eszközlése s az üzemképességnek ily módon való megállapítása. A vevő ilyen, az üzleti forgalmat kétségen kívül megnehezítő, tetemes költséget is okozó eljárásra a kir. Kúria álláspontja szerint sem kötelezhető s a gépkocsi esetleges, azonnal nem észlelhető hibái tekintetében a gondosság követelményeinek megsértése nélkül megbízhat az eladónak abban a nyilatkozatában, hogy a gépkocsinak rejtett hibája nincs és az üzemképes. A fennforgó esetben is tehát a differenciálmű tányérkerekének s ezzel együtt dolgozó kúpkerekének hibáját az adás-vétel kötése idején a gépkocsi oly rejtett hibájának kellett tekinteni, melynek kifogás, illetve rendelkezésrebocsátás útján való érvényesítésétől a vevők utóbb sem voltak szokásos az üzemképesség szétszerelése. ic (Kúria 1932. jún. 24. P. VII. 5861/1931. sz.)