Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)

124 Hitel jogi Döntvénytár. III. Felperes a szóbanlevő stilizált levélkoszorú rajzot grafikussal készíttette el és annak kizárólagos többszörözéséhez a jogot megszerezte. Ebből, továbbá abból a körülményből, hogy a K. T. ennek a rajznak alkalmazását az alperesek szállításánál is kikötötte, de a rajznak a szemlélő figyelmét felkeltő hatásából is nyilvánvaló, hogy a felperes az általa előállított papírivópoharakra olyan díszítő munkát alkalmazott, amelyre költséget is fordított. Az alperesek ennek a munkának és költségnek előnyeit a saját szállításuk céljaira minden jogosultság és megtérítés nélkül felhasználták. Márpedig általánosan elismert alapelv az, hogy mások fáradsággal és költséggel elért munkaeredményének a saját üzleti versenye céljaira való ilyen kihasználása az üzleti tisztesség, valamint a jóerkölcs követelményeivel ellentétes. IV. De az alperesek cselekményét a Tvt. 9. §-a is tiltja. E törvényszakasz rendelkezése szerint áru szállításánál nem szabad olyan megjelölést, ideértve a nevet,, céget, ismertetőjelet, rajzot és védjegyet is használni, amelyről a forgalomban már egy másik versenyvállalatot szoktak felismerni. E törvényszakasz alkalmazásának előfeltétele ugyan az, hogy az árun alkalmazott névnek, ismertetőjelnek, rajznak stb. individualizáló képessége legyen, vagyis alkalmasnak kell lennie arra, hogy az árut és az azt előállító vagy forgalomba hozó vállalatot más árutól és vállalattól megkülönböztesse. Arra nézve azonban, hogy papírivópoharakat más vállalatok is ilyen vagy ahhoz hasonló rajzzal forgalomba hoztak volna, tényállás megállapítva és ennek valamely jogszabálysértéssel történt mellőzése panaszolva nincsen. E rajz tehát ezért és figyelembeötlő megjelenésénél fogva is olyan eszköz, amely az áru származási helyének megkülönböztetésére a forgalomban alkalmas. A kvalifikált használatnak időbeli korlátja pedig nincsen. Mert a használatba vett árujegy a forgalomban bármily rövid idő alatt, egy pár nap alatt is ismertté válhatik. Sőt a Tvt. oltalmát megalapító tényleges viszonyoknak nem is kell teljesen kialakulniok, ha bekövetkezésük minden valószínűség szerint várható ; elegendő tehát az, ha a kérdéses árujegy használatának szándéka nyilvánvaló lett. Ennek pedig a felperes eleget tett akkor, amikor a megállapított irányadó tényállás szerint 1929. június havában a K. T.-nak leszállított 500,000 drb ivópoharat a rajzzal ellátta. És minthogy a poharak alsó szélén vagy fenekén a poharakat előállító felperesi cég neve is rajta van, senki előtt sem lehetett kétséges, aki a poharat kézbe vette, legkevésbbé a szakmabeli alperesek előtt, hogy az azon látható rajz is a poharat előállító felperestől származik. E mellett a budapesti kereskedelmi és