Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)

Hiteljogi Döntvénytár. 117 tartoznak eljárni, hanem tényeikkel, illetőleg mulasztásaikkal egyúttal a K. T. 198. §-ának az évi mérleg készítésére és a K. T. 200. §-ának az évi mérleg helyes felállítására, nemkülönben a K. T. 187. §-ának a közgyűlés összehívására, illetőleg a csődnyitás kérésére vonatkozó rendelkezéseivel is összeütközésbe kerültek. Minthogy pedig a betéteiket a részvénytársaságnál elhelyezett felperesek károsodása az igazgatóság tagjainak, köztük alperesnek, e jogellenes tényeivel és mulasztásaival, amelyek meg nem történte esetén a felperesek károsodása el lett volna hárítható, okozati összefüggésben áll: a fellebbezési bíróságnak az a döntése, amely szerint alperest, mint a részvénytársaság igazgatóságának abban az időben volt tagját, a K. T. 189. §-a alapján a felpereseket ért kár megtérítésére kötelezte, anyagi jogszabályt nem sért. Nem menti az alperest vagyoni felelőssége alól az a körülmény sem, hogy a mérleg meghamisításával az ügyvezető igazgató őt is megtévesztette, sem az a körülmény, hogy a P. K. revizorainak jelentése alapján abban a menthető tévedés volt, hogy a részvénytársaság aktív volt és ezért a csődnyitás kérésének elmulasztása nem volna a terhére róható. Ezek a körülmények ugyanis a per eldöntése szempontjából közömbösek azért, mivel ezek az alperes jogsértő mulasztásainak a hatását nem enyesztetik el. Meg lévén állapítva az okozati összefüggés a felpereseknek kára és alperes mulasztása között, tárgytalan alperesnek az a panasza is, hogy a fellebbezési bíróság nem tette külön vizsgálat tárgyává, hogy a bekövetkezett kaiból mennyi az, ami az alperes magatartásával kapcsolatba hozható. De nem sertett jogszabályt a fellebbezési bíróság azzal sem, hogy az alperes teihére történt állítólagos hamisítások, megtévesztések és visszaélések igazolására a csődiratokat be nem szerezte és a szakértőket véleményük ezirányú kiegészítése végett személyesen meg nem hallgatta, mert amennyiben alperesnek valamelyik igazgatótársának jogellenes eljárásából kára merült is fel, ez csupán arra adhatna neki esetleg alapot, hogy az illető igazgatótársa ellen kárkövetelést igényelhessen, de ez őt a saját mulasztásaival harmadik személynek okozott, károkért való felelőssége alól fel nem menti. = V. ö. Hj. Dt. 11., 27. 156. A mozgóképszínházra vonatkozó társulás magánjogi ; harmadik személyekkel szemben csak az ügyvivő tag jogosult és kötelezett, akit csak vétség esetében kell a többi társ tag meghatalmazottjának tekinteni.