Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)

118 Hiteljogi Döntvénytár. (Kúria 1932. jún. 9. P. IV. 1533/1932. sz.) Indokok : Az alperes, mint a d. Uránia mozgószínház engedélyese, továbbá C. B. 1929. november 5-én kifejezetten társasági szerződést kötöttek, melyet a m. kir. belügyminiszter is jóváhagyott. A mozgószínházra vonatkozó társulás magánjogi, nem pedig kereskedelmi jogi társaságot létesít, mert tárgya mozgóképelőadás, ez pedig nem a K. T. 258. és 259. §-ai alá eső kereskedelmi alapügylet. A magánjogi társaság folytán azonban a tagok közt csak kötelmi kapcsolat keletkezik, harmadik személyek irányában közvetlenül jogosított és kötelezett egyedül az ügyködő tag marad, hacsak a többi társtag nevében és megbízásából nem jár el. Nem vitás, hogy azt a filmhaszonbérleti (ú. n. filmkölcsön) szerződést, amelyből a felperes a haszonbért (ú. n. filmkölcsöndíjat) a keresetében követeli, nem az alperes, hanem C. B. társtag kötötte meghatalmazottja útján. Magának az alperesnek jogosított meghatalmazottjaként is eljáró gyanánt C. B. nem tekinthető pusztán azért, mert a társasági szerződés szerint C. B. társtagot illeti a mozgóképüzem vezetése. Az ügyvivő társtagot ugyanis csak kétség esetében kell meghatalmazottnak tekinteni arra, hogy az ügyvitel körében más személyekkel szemben a többi társtagot is képviselje. Ámde a társasági szerződés éppen oly irányban rendelkezik egész világosan, hogy C. B. társ á mozgóképüzemmel kapcsolatos jogügyleteket egyedül és kizárólag saját nevében és saját veszélyére kötheti, csupán a saját kötelezettségét keletkeztetően. Az ügyködő C. B. meghatalmazásának hiányában az alperesre nem lehet kihatása annak, ha C. B. meghatalmazottja az «Uránia Mozgóképszínház részére» kötötte le a felperestől a filmeket, ami egyébként is csupán a mozgónak megnevezése, nem mindkét társtag kötelemvállalásának a kijelentése. Közömbös az is, ha a felperes nem tudott volna a társasági szerződésnek alperes felelősségét kizáró rendelkezéséről, mert csak a kifejtettek szerint adott meghatalmazás lehet az alperes szerződési közvetlen kötelezettségének az alapja. Pusztán abból a tényből pedig, ha a filmeket a d. Uránia mozgóképszínházban le is játszották, az engedélyestárs alperesi egyesületre, mely a mozgóképüzembe a társasági szerződés értelmében nem folyhatott be, a felperessel szemben kötelezettség azért nem származik, mert az alperesnek a kikötött minimális haszonrészesedése a társasági szerződés értelmében feltétlenül járt, arra pedig nem merült fel adat a perben, mintha a szóbanlevő filmeknek lejátszása következtében a minimális haszonrészesedésen felül emelkedett volna az alperes javára a