Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)

Hiteljogi Döntvénytár. 111 nyozottat közvetlenül az utalványossal szemben illetik. — 77. Az utalványnak nem jogalmi kelléke az, hogy az utalványozott az utalvány tárgyával adósa legyen az utalványozónak. — III. Financírozó pénzintézetnek kellő gondosság mellett számolni kell azzal, hogy vállalkozói járandóságokból hiányok folytán levonásokra kerülhet a sor. (Kúria 1932. máj. 25. P. IV. 6106/1931. sz.> 149. Az a kikötés, hogy a szállítástól számított hat hó múlva az eladó feltétlenül kívánhatja vagy az árui visszaadását, vagy azok árának megfizetését, a szerződésnek bizományi jellege nélkül is megállhat a felek szerződési szabadságánál fogva, mint az eladó érdekei fokozottabb biztosítása végett, a szerződésbe belefoglalt és a valósággal létrejött ügylet természetével ellentétben nem álló kikötés. (Kúria 1932. máj. 27. P. IV. 5907/1930. sz.) 150. Az engedményezett követelés átértékelésénél is a követelésnek keletkezési ideje szerint mutatkozó értékéből kell kiindulni. (Kúriai932. máj. 27. P. IV. 6306/1931. sz.) Indokok : Az átértékelési igény magához az alapköveteléshez fűződik, következőleg átszáll a jogutódra, tehát az engedményesre is. Mivel pedig az engedményes az eddigi hitelező helyébe lép, vagyis ugyanazokat a jogokat gyakorolhatja az adóssal szemben, mint amelyek az engedményezőt megillették, az engedményezett követelés értékének kiszámításánál kiindulási alapként nem az engedményezés időpontja és nem az engedményezés fejében kikötött ellenérték az irányadó, hanem magának a követelésnek keletkezési időpontja és összege. Az engedményi visszterhet csak az átértékelés mértékénél az 1928 : XII. te. 12. §-a szerint figyelembe jövő méltányossági szempontok egyike gyanánt lehet a többi körülményekkel kapcsolatban mérlegelni. Az átértékelni kért követelés 1918. július havában keletkezvén, az átértékelésnél a magyar koronának ezen időbeli belső értékéből kell kiindulni. A szóbanlévő pénzkövetelés : bor vételárára adott visszajáró előleg. Ez pedig nem tartozik az átértékelésből az 1928 : XII. tc.-ben kizárt követelések közé. Az átértékelés mértékénél a kir. Kúria figyelembe vette, hogy a követelés igen régi időből származik, hogy a 3678/1917. M. E. számú rendelet 24. §-ába ütköző árdrágító visszaéléssel létrejött borvételi ügyletből ered és így a vételárelőleg visszakövetelésének csak annyiban van helye, amennyiben tekintettel