Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)

106 Hiteljogi Döntvénytár. jelentkezik, amely a román államnak a pénznemében és közönséges joga szerint rendezendő'. A nem vitás tényállás szerint a román állam közönséges joga nem tiltja ugyan kifejezettten a régi nyugdíj követelések átértékelését, de nincs olyan írott jogszabálya sem, amely az átértékelést megengedné. Azt, hogy az ottani bírói gyakorlatban erre vonatkozó jogszabály kialakult volna, a felperes nem bizonyította s a felülvizsgálati tárgyaláson kijelentette, hogy azt bizonyítani nem tudja. Az alperes által 2. és 3. •/. a. csatolt román bírósági ítéletekből pedig az tűnik ki, hogy jóllehet a Romániához csatolt Erdélyben a Pp. alkalmazásban maradt, a Pp. 413. §-a alapján az átértékelést megengedő joggyakorlat nem fejlődött ki. A Pp. 413. §-a különben is csak a keretet adja meg, amelyben a szolgáltatás ítéletileg megállapított mennyiségének vagy tartalmának a körülmények megváltozása folytán való megváltoztatása kérhető; de hogy a bíróság az átértékelésnek helyt ad-e, az a tételes jogszabályoktól függ. Az adott esetben nem lévén olyan jogszabály, amely a román állam területén a nyugdíj átértékelését lehetővé teszi, felperes a nyugdíjának átértékelését volt munkaadójától a N. Takarékpénztártól a méltányosság alapján sem követelheti, mert a méltányosság alkalmazására a nemzetközi egyezmény a nyugdíj jogi természetének és a célja által megszabott érdekeknek szem előtt tartásával sem nyújt módot. 144. Az újból érvénybe helyezett biztosítási szerződést az öngyilkossági kockázat elvállalásának feltételéül kikötött biztosítási évek szempontjából is úgy kell tekinteni, mintha kezdettől fogva változatlanul jogérvényesen fennállott volna. ^Kuria ]932 máj- u p vn 7618/193a sz ) Indokok: Valamely, a biztosítási díj megfizetésének elmulasztása következményeképpen, a törvény rendelkezése folytán hatályát vesztette biztosítási szerződésnek, az ügyleti felek (a biztosító és a biztosított) közös megegyezésével, az elmulasztott biztosítási díjnak a biztosított által történt lefizetése és ennek a biztosító által történt elfogadása után újból való érvénybehelyezése (reaktiválása) által nem újabb biztosítási szerződés jön létre a felek között, hanem a közöttük eredetileg létesült, de utóbb hatályát vesztett biztosítási ügylet maga helyeztetik vissza eredeti joghatályába. Ebből következik, hogy az ekként az ügyleti felek kölcsönös elhatározásával és az időközbeni hatályavesztettség okának megtörtént kiküszöbölésével hatályába újból visszahelyezett biztosítási ügylet olybá tekintendő, mintha