Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)

Hiteljogi Döntvénytár. 105 soffőrvizsgájának kell lenni, ami pedig neki megvan, mert a szóbanlevő rendelkezés egészen világos értelmezéséhez szó sem férhet, és mert ha a biztosító a szóbanlevő kikötésnél csak a vizsgára kívánt súlyt helyezni, úgy ezt világosan és határozottan fejezhette volna ki. Alaptalan a felperesnek az a felülvizsgálati vitatása is, hogy a 91,000/1924. sz. K. M. rendeletnek fentidézett rendelkezése csupán olyan közigazgatási és rendészeti természetű intézkedés, amelynek a biztosító és a biztosított közötti magán­jogi viszony elbírálásánál jelentősége nincs ; mert döntő e rész­ben csak az, hogy a peresfelek a rendeletnek megfelelő «előírt hajtási igazolvány meglétét» biztosítási feltételként a fennforgó esetben joghatályosan kikötötték. 143. A Magyarország és Románia között fennálló nemzetközi egyezmény a román fennhatóság alá került pénzintézettől járó nyugdíj átértékelésére nem nyújt modoL (Kúria 1932. máj. 24. P. II. 2602/1930. sz.) Indokok : A felperes keresetében a havi 2000. román leiben folyósított nyugdíjának átértékelt összegben való fizetését követeli az alperestől. Az 1926 : XVI. tc. 20. §-a értelmében a törvény rendelkezései nem nyernek alkalmazást azokra a járan­dóságokra, amelyek teljesítésének módját vagy összegének meg­határozását nemzetközi egyezmény szabályozzák. Felperes nyug­díjigényének az elbírálásánál tehát a Magyarország és Kománia között létrejött s a 7934/1924. M. E. számú rendelettel életbe­léptetett nemzetközi egyezmény határozatai az irányadók. Az egyezménynek a régi osztrák és magyar koronára szóló tarto­zásokra és követelésekre vonatkozó általános rendelkezéseket tartalmazó II. fejezete 3. cikke 5. pontjában foglalt rendelkezés szerint az életjáradékok, tartásdíjak és hasonló természetű idő­szakos szolgáltatások ezen fejezet rendelkezései alá nem esnek. A IV. fejezet 1. cikkében pedig az egyezmény kimondja, hogy a két szerződő fél állampolgárai között fennálló régi koronáról szóló azok a tartozások és követelések, amelyek a II. fejezet rendelkezései alá nem esnek, annak a félnek a pénznemében és közönséges joga szerint rendezendők, amelynek az adós állam­polgára. A felperes nyugdíj követelése tehát mint az életjáradé­kok időszakos szolgáltatások fogalmi körébe tartozó követelés az egyezmény IV. fejezetének a rendelkezése alá tartozik. S mint­hogy a nyugdíjat szolgáltató alperesi pénzintézet jelenleg a román állam fennhatósága alatt áll, a nyugdíj átértékelt össze­gére vonatkozó igény olyan tartozásként, illetőleg követelésként

Next

/
Oldalképek
Tartalom