Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)

88 Hiteljogi Döntvénytár. nélkül nem érvényesítvén kárigényt annak ellenére, hogy kétségtelen tudomást szerzett az alperes szerződésellenes eljárásáról, ettől eltérően utóbb ez időtartamra már nem támaszthat kárigényt. Utóbb pedig az 1928. augusztus 14-i levelében sem adott kifejezést a felperes annak, hogy álláspontjától eltérve, az eddig eltelt időre fenn kívánja tartani a kárigényét. Ugyancsak helyesen állapítja tehát meg a fellebbezési bíróság azt, hogy e levelet megelőző időre a felperes nem támaszthat többé kárigényt, mert a kereskedelmi üzleti viszonyban nem hagyhatja a jogosult fél huzamosabb időn át kétségben a másik szerződő felet abban a tekintetben, hogy mily jogot kíván a szerződés megszegéséből származtatni. 117. A csődnyitási eljárásnak az 1410/1926. M.E. sz. rendelet 23. §-ának 3. bekezdése szerint történt felfüggesztése alatt a Cst. 27. §-ában meghatározott hat hó jolyása szünetel. (Kúria 1932 márc> 17 p vn 5451/1931. sz.) Indokok: A 6340/1927. M. E. sz. rendelet 6. §-ában foglalt jogszabály nem nyújt alapot arra, hogy a kényszeregyességi eljárás megindítása iránt beadott kérvény benyújtásától annak visszautasításáig eltelt idő a megtámadott jogcselekmény keletkezésétől a csődnyitásig letelt időből leszámíttassék. A felhívott jogszabály ugyanis jogerősen megszüntetett vagy befejezett kényszeregyességi eljárást követő csőd esetén rendelkezik akként, hogy az eljárás megindításától eltelt idő a Gst. 27. §-ának utolsó bekezdésében meghatározott hat hónapba nem számítandó be, tehát ez a szabály nem alkalmazható akkor, ha a kényszeregyességi eljárás még csak meg sem indult (1410/1926. M. E. sz. r. 6. §). Ennek a jogszabálynak nem alkalmazhatása azonban nem zárja ki, hogy a kényszeregyességi eljárás megindítása iránti kérvény beadásától annak visszautasításáig eltelt idő a Cst. 27. §-ának utolsó bekezdésében foglalt jogszabály alkalmazásánál figyelembe vétessék. Az 1410/1926. M. E. sz. rendelet 23. §-ának 3. bekezdése szerint ugyanis az egyességi eljárás megindítása esetében, úgyszintén akkor is, ha az egyesség megindítása iránt kérvényt adtak be és a bíró megítélése szerint az eljárás megindításának akadálya előreláthatóan nem lesz, a folyamatban levő csődnyitási eljárást fel kell függeszteni. A csődnyitási eljárás bírói felfüggesztésének pedig a hatálya az, hogy a felfüggesztés tartama a Cst. 27. §-ának utolsó bekezdése értelmében a csődnyitástól visszafelé számítandó hat hónapba be nem számítható. Annak, hogy ezt az 1410/1926. M. E. sz. rendelet s az ezt kiegészítő rendeletek kifejezett szabállyal ki nem mondják, jelentősége nincs, mert önként következik az anyagi jognak idevonatkozó abból az általános szabályából, amely a M. T. javaslatának 1292. §-ában is kifejezésre jut, hogy a kö-