Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)

Hitéijogi Döntvénytár. 81 károsító cselekményeiért helytállani kötelesek. Az ítélet idevonatkozó indokolása az, hogy az irányadó tényállás szerint a már említett végrehajtóbizottságnak nevezett szerv nem az alapszabályok szerint keletkezett, hanem a részvényeseknek a közgyűlés fogalma alá nem vonható magántermészetű összejövetele választotta és bízta meg. Ez a bizottság tehát a megbízásra vonatkozó jogszabályok szerint és annak keretei között •csakis a megbízó részvényeseknek volt felelős, de nem állott sem a felügyelőbizottság ellenőrzése, sem pedig ama magánjogi és a K. T. VII. fejezetében szabályozott büntetőjogi felelősség alatt, mely a részvénytársaság ügyeit a törvény értelmében intéző igazgatóságot terheli. A részvényeseknek az a ténye, hogy a társaság ügyeinek intézését a szóbanforgó végrehajtóbizottságra bízzák, nemcsak hogy nem talált alapot a törvényben •s az alapszabályokban, hanem meghiúsította azt a nyilvános ellenőrzést, melynek a részvénytársaságok a hitelezők és általában a köz érdekében alá vannak vetve, ennélfogva oly jogellenes és vétkes cselekménynek minősül, mely a választásban résztvevőket felelőssé teszi azért a kárért, mely a bizottság intézkedéséből merült fel; a választásban résztvevők ugyanis annálfogva, hogy jogellenes tényükkel tették lehetővé, hogy ez a végrehajtóbizottság a részvénytársaság ügyvitelében közreműködjék, e törvény és alapszabályellenes módon életrekeltett alakulat netáni kártokozó cselekményeinek a kockázatát is magukra vállalták s az ügyvitel körébe tartozó minden tényeért egyetemlegesen felelősek. A kir. Kúriának e szerint a döntése szerint nincs jelentősége annak, hogy vájjon 1925. évi április hó 1-én, vagyis akkor, midőn a részvényesek a végrehajtóbizottságot kirendelő határozatot hozták, a részvénytársaság válságban vagy az anyagi csőd állapotában volt-e, sőt határozott kifejezésre jut, hogy a részvényeseknek a fentebb ismertetett okokon alapuló felelőssége már magából a törvénybe ütköző szervnek életrekeltéséből s ennek esetleges károsító cselekményeiből ered, a nélkül, hogy az ítélet ezt a felelősséget ahhoz a tényhez is •kapcsolta volna, hogy a részvénytársaság már a végrehajtóbizottság kirendelése idején is válságban, illetve anyagi csőd állapotában volt. A kir. Kúria alapperbeli ítéletében, az indokolás első bekezdésében az foglaltatik ugyan, hogy a részvényesek «a részvénytársaság válságos helyzetében tartott egyik összejövetelükön)) választották a folyó ügyek vitelére a végrehajtóbizottságot, azonban ez a megállapítás csak az elbírálás alatt állt jogeset történeti előzményeinek ismertetése volt, az anyagi csődre pedig éppen csak a kereseti kérelem tartalmának megjelölésével kapcsolatban történt az ítélet indokoláHitelíogi Döntvénytár. XXV. 6