Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)

74 Hiteljogi Döntvénytár. által felállítandó gyár, valamint az eladók által felállítandó gyár hozhat szikvizet forgalomba. Midőn tehát az alperesek a büntetőföljelentést megtették és bűnügyi zárlatot kértek, a bíróság előtt a való tényállásból semmit sem titkoltak el és a büntető eljárás folyamatbatételével csak szerződéses jogaikat kívánták védelmezni. Igaz ugyan, hogy a büntetőbíróság a felperest a szabadalombitorlás kihágásának vádja alól fölmentette, mert igazolást nyert, hogy a szabadalmazott palackok forgalombahozatalát nem tiltott módon, hanem a szabadalom tulajdonosának engedélyével gyakorolta. A fellebbezési bíróság azonban tényként állapította meg, hogy a felperes nem bizonyította, hogy az alpereseknek erről az engedélyről már a panasz megtételekor tudomásuk volt. A szabadalom tulajdonosa és a vele társult személy pedig közölték a felperessel a közöttük és az alperesek között kötött szerződésnek a tartalmát. A büntetőperhez csatolt e szerződésből pedig felperesnek tudnia kellett, hogy a 10. pont szerint szerződő felek az alapítandó gyárba újabb társat a másik szerződő félnek való bejelentés nélkül fel nem vehetnek, és hogy a 14. pont értelmében a vevőt, tehát az alpereseket a szabadalomtulajdonos és társa mellett kizárólagossági jog illeti a budapesti piacon ; tudta tehát, hogy az a szerződés, amelyet a szabadalomtulajdonossal és társával ő kötött és amely felperesnek a szabadalmazott palackok forgalombahozását megengedte, akár társasszerződésnek, akár használati jogra vonatkozó szerződésnek volt is az tekintendő, az alperesek beleegyezésének híján az alperesek szerződésében ütközik és az alperesek jogait sérti. Ezért az alperesek jóhiszeműen vehették igénybe a följelentésnek végeredményben ugyan sikerrel nem járó védelmét és ezért kártérítésre nem kötelezhetők. = 1. Ugyanígy : Kúria 1932. márc. 9. P. II. 510/1930., amidőn szabadalombitorlás miatt tett büntetőfeljelentés esetében a feljelentőnek előzetes felszólalása sikeres és a szakértőknek véleménye ellentétes volt. — 2. A közölt határozatban foglalt elvet mondotta ki a 160. E. H. (Kúria 1907. jún. 11. P. 5725/1906. Mj. Dt. 1., 186.) L. még a Hj. Dt. 2., 59. sz. a. közölt és az ott idézett határozatokat, továbbá a Hj. Dt. 22., 66. sz. — 3. A 161. E. H. szabadalombitorlás miatt tett feljelentés esetére vonatkozik zárlat foganatosítása nélkül. — 4. A végrehajtásból és zárlatból eredő kárfelelősségre vonatkozóan még v. ö. a V. T. 236. és 244., a Pp. 389., 572., 579. és a Ppé. 38. §-ait, Almási cikkét: Feljelentés okozta kár. Jogt. Közi. 1927. 66. és Köt. Jog.-át II. 933. — 5. L. a Tvt. alapján (48. §) elrendelt ideiglenes intézkedésből eredő kártérítéíd felelősségről a 23,800/1924. I. M. sz. rendelet 13. §-át. 107. A saját áru előnyeinek más eredetű áruval összehasonlítás útján feltüntetése csak a más áru kétségtelen alsóbbrendűsége esetén megengedett versenyeszköz.