Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)

68 Hiteljogi Döntvénytár. I lan jogügylet alapján keletkezett egységes kötelezettség pedig az idézett jogelv folytán egyetemleges kötelmet szült s ennélfogva az alperesek egyetemlegesen felelnek a szabadalmak összjövedelméből megtérítendő felperesi költségkövetelésekért. = V. ö. M. M. T. 1195. § és Almási, Köt. Jog. I. 74. 98. A küldemény kiszolgáltatásának késedelmét a vasút okozta, ha tisztviselőjének téves értesítése idézte elő. (Kúria 1932. febr. 18. P. IV. 5444/1930. sz.) Indokok : A feladónak, aki közelebbi lakcím feltüntetése nélkül jelölte meg önmagát címzettnek, a vasút az áru megérkezéséről értesítőt nem küldhetett s ezért a rendeltetési állomáson a címzettnek kellett érdeklődnie aziránt, hogy ingóságai megérkeztek-e s jelentkezni ott a fuvarlevél átadásáért. A vasúti szolgálatnak városokban és nagyobb állomásokon való köztudomású tagozottsága folytán pedig a szóbanlevő érdeklődés és jelentkezés joghatályosan csak — a feliratokkal a közönség tudomására hozott — ügybeosztás értelmében arra szolgáló helyen jelen esetben tehát a teheráruraktárnak pénztáránál történhetett. Ez az elv azonban a vasútállomás forgalmi irodájában szolgálatot teljesítő vasúti tisztviselőkre is azt a kötelezettséget rójja, hogy a tévesen náluk jelentkező címzettet vagy megbízottját az ügybeosztás szerint illetékes közeghez utasítsák, ne pedig e helyett maguk adjanak a küldeményről — helytelen — felvilágosítást. A küldemény kiszolgáltatásának késedelmét a vasút okozta a tisztviselőjének oly téves értesítés adásával, melyben a felperes megbízhatott és így az átvétel iránt nem intézkedett (hanem abból indulhatott ki, hogy a szállítmány a rendeltetési állomáson nem áll a rendelkezésére). Amely késedelemért a vasút az 1928 : III. tc.-be becikkelyezett nemzetközi árufuvarozási egyezmény 27. cikkének 1. §-a értelmében felelős, a 33. cikk 2. §-ában megszabott mérték szerint (a fuvardíj összegét meg nem haladó kár erejéig), mert az alperesi vasút alkalmazottai részéről nem forog fenn szándékosság vagy súlyos gondatlanság, mely a 36. cikk alkalmazását (a fuvardíj kétszereséig terjedhető kármegtérítést) indokolhatná. 99. A jelzálog szerzést követő időben adott ellenérték erejéig nem támadható meg csődben a zálogjog a megtámadás egyéb feltételei fennforgásának esetében sem. (Kúria 1932. febr. 24. P. VII, 4589/1931. sz.)