Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)

Hiteljogi Döntvénytár. 67 zásra igényt szerzett tisztviselőinek a szolgálati viszonyát pedig csak abban az esetben szüntethette meg, ha a tisztviselők létszáma még a szolgálati szerződés sérelme nélkül elbocsátható alkalmazottak elbocsátása után is meghaladta azt a mértéket, amelyet a társaság teherbíróképessége a változott viszonyok között megszabott. A felmondás jogossága tehát egyrészt attól függ, hogy a korábbi tisztviselői létszámnak a fenntartása az alperesre nézve gazdaságilag lehetetlenné vált-e, másrészt, hogy módja volt volna-e az alperesnek a szükséges létszámapasztást a szerzett jogok sérelme nélkül is keresztülvinni, vagy nem. = Ad II. V. ö. Hj. Dt. 25., 16. és Jogt. Közi. 1932. 71. Szem. 6. 96. A biztosítási szerződésbe foglalt az a megállapodás, hogy az állandó rokkantságból és múló munkaképtelenségből eredő kárpótlási igény kizárólagosan személyes, a biztosított jogutódaira át nem szálló, nem értelmezhető úgy, hogy a biztosított életében per útján már érvényesített követelés sem száll át a jogutódokra. (Kúria 1932. febr. 12. P. VII. 8638/1930. sz.) 97. Az egységes és oszthatatlan jogügylet alapján keletkezett egységes kötelezettség egyetemleges kötelmet szül. (Kúria 1932. febr. 17. P. VII. 2840/1931. sz.) Indokok: Az alperesek a tulajdonukat képező magyar szabadalmi bejelentésekkel védett gyártási eljárást s az ezzel kapcsolatos pótszabadalmak kizárólagos használati jogosultságát ruházták át a felperesre. Az átruházott jogosultság a dolog természete szerint oszthatatlan s így oszthatatlanok a jogok és kötelezettségek is, amelyek a jogosultságból származnak. A P. H. T.-ban 465. szám alatt felvett elvi jelentőségű határozatban is kifejezésre jutó állandó bírói gyakorlat értelmében egyetemleges kötelem nemcsak a felek kifejezett akaratából, a törvény különös rendelkezéséből vagy tiltott cselekményből eredhet, hanem keletkezhetik magából a jogügylet természetéből és a jogügylet tárgyának jogi oszthatatlanságából is. Minthogy pedig az alperesek tulajdonát képező szabadalmi jogosultságok oszthatatlanok s így oszthatatlan az annak átruházása tekintetében létrejött jogügylet is, az alpereseket a jogügylet alapján egységes jogok illetik meg a felperessel szemben s egységes kötelezettségek is terhelik őket. Az egységes és oszthatat5*