Sebestyén Samu - Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIV. kötet (Budapest, 1932)

Hiteljogi Döntvénytár. 5» Közkereseti társaság. 52. A közkereseti társaság által elismert folyószámlakövetelést a társaság tagja tévedés címén utóbb kifogásolhatja. Az egymással folyószámlaviszonyban álló felperes és a «K. h.» kapuvári közkereseti társaság közt az a szerződésileg kikötött megállapodás állott fenn, hogy a számlaegyenlegek után 11%-os kamat számítandó fel. Ennek dacára és a nélkül, hogy erről az említett közkereseti társaságot, avagy azok tagjait külön értesítette volna, felperes az 1927. évi március 31-i és a december 31-i, valamint az 1928. évi március 31-i folyószámlaegyenlegek után a kamatot a 11 °/0 helyett 12 °/0-ban számította fel. A 12 %-os kamatterheléseket fel. tüntető folyószámlakivonatokat a felperes minden negyedévben a közkereseti társaságnak megküldötte és az utóbbi úgy az 1928. március 31-i, mind pedig az addig megküldött összes számlakivonatokat kifejezetten helyesnek ismerte el. A felperes a közkereseti társaság egyik tagját perli a folyószámla tartozik egyenlegére. Alperes kifogásolja a 11%-ot meghaladó kamatot. Felperes az elismerésre hivatkozik. — A Kúria a keresetet elutasítja. (Kúria 1931. márc. 17. P. IV. 652/1930. sz.), Indokok : Nincs megtámadva a fellebbezési bíróságnak az a ténymegállapítása, hogy midőn a felperes az 1929. január 1-i folyószámlaegyenlegnek 6735 pengőt kitevő ^-f^-ed részét a jelen keresettel a közkereseti társaság egyik tagja az alperes ellen érvényesítette, az alperes az 1 %-os és összesen 132 P kamatkülönbözetet a perfelvételi tárgyalás után kifogásolta ; ennek a kamatkülönbözetnek levonásával azonban egyébként a kereseti tőkét, az esedékes kamatot és perköltséget is kifizette. E tényállás alapulvételével jogos az alperesnek az az álláspontja, hogy a szóbanforgó folyószámlakivonatok helyességének elismerése ellenére is ő az általa kifogásolt fenti kamatkülönbözetet megfizetni nem tartozik. Kétségtelen ugyanis, hogy az adott esetben, amidőn a felek a számlaegyenlegek után számítható legmagasabb kamatlábat szerződésileg eleve kikötötték, a felperessel állandó üzleti összeköttetésben álló közkereseti társaság a kereskedelmi forgalomban megkívánható kölcsönös hit és bizalom elvénél fogva jogosan elvárhatta, hogy amennyiben felperes a szerződés eme kikötésétől a közkereseti társaság hátrányára eltérni kíván, erről őt megfelelően értesítse és a kívánt módosításhoz hozzájárulását kikérje. Ennek hiányában jóhiszeműleg abból a feltevésből indulhatott ki, hogy a megküldött számlakivonatokban a kamatláb a szerződési kikötésnek megfelelően van beállítva. Ez a feltevés azonban a tényállás szerint tévesnek bizonyult és így nyilvánvaló, hogy a számlaegyenlegek helyességének elismerésekor a közkereseti társaság a kamatláb mértéke