Sebestyén Samu - Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIV. kötet (Budapest, 1932)

58 Hiteljogi Döntvénytár. a többi hitelező tudta nélkül kötött ilyen megállapodás az üzleti tisztességbe ütközik. A hitelezó'i védegylet közbenjöttével kötött általános meg­egyezésnek célja ugyanis az, hogy a hitelezők az adós vagyoná­hoz mérten, aránylagosan nyerjenek kielégítést. Az ilyen közös egyetértéssel létesített egyesség révén a hitelezők tehát csak olyan kiegyenlítéshez tarthatnak igényt, ami az egyességi tömeg­ből arányos számítással a követelésükre esik. Ha pedig egyes hitelezők a többiek tudtán kívül az egyességhez való hozzájárulás fejében maguknak külön kielégítést kötnek ki, ezzel az egyes­ségi tömegből elvonnak olyan értéket, amely valamennyi hite­lezőt illetné, vagyis a többi hitelezőt megkárosítják, maguknak pedig olyan vagyoni előnyt biztosítanak, amelyhez az egyesség szerint jogos igényük nem lehetne. Az ilyen eljárás tehát beleütközik az üzleti tisztességbe s­mint ilyen, ellentétben áll a jóerkölcsökkel. II. A bizományi áruk a megbízó tulajdonai. Ennélfogva ezek a dolgok, ha megvannak a tömegben, a Cs. T. 42. §-a értelmében visszakövetelhetők. De az eladott áruk értéke tekintetében, ha ez a csődnyitás előtt folyt be a tömegbe (Cs. T. 43. §), a hitelezőt külön kielégítési igény nepa illeti, mert a hitelezőnek az eladott bizományi áruk értékére dologi joga nincs, ennek hiányában pedig a Cs. T. 52. §-a értelmében külön kielégítést sem igényelheti Nem helytálló tehát felperesnek az az érvelése, hogy a külön megegyezéshez azért volt joga, mert követelése tekinte­tében külön kielégítési igény illette. Átértékelés 51. a követelés peresitésével több mint kilencévi indokolatlan késedelmeskedés után 30 °/o-ban. (Kúria 1931. márc. 20. P. VII. 325/1930. sz.> Indokok : A fellebbezési bíróság a helyesen megállapított tényállásból jogszabálysértés nélkül vonta le jogi döntését, hogy a le nem szállított tengeri előre felvett vételárát az alperes a felperesnek átértékelve visszatéríteni köteles. Az átértékelés mérvét azonban 44-22 °/0-ban a fellebbezési bíróság túlmagasan állapította meg. Ezért az eset összes körülményeinek, különösen pedig annak figyelembevételével, hogy a felperes a követelés peresítésével több mint kilenc évig indokolatlanul késedelmeskedett, az át­értékelés megfelelő mértékét a kir. Kúria 30 °/0-ban állapította meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom