Sebestyén Samu - Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIV. kötet (Budapest, 1932)

52 Hitcljogi Döntvénytár. engedményezés nem hat ki az engedményező és engedményezett közötti jogviszonyra. — III. Csődkérvény beadása a munkaadó ellen nem azonnali elbocsátási ok. —IV. Az alkalmazott által tett az a kijelentés, hogy a részvénytársaság igazgatósági tagjai «saját zsebükre)) dolgoznak, nem tekinthető súlyos becsületsértésnek. — V. Mérnök-üzletvezető felmondási ideje építési vállalkozó cégnél hat hó. I. Az alperes társaság a felperes jogelődje szolgálati szerződésének érvényességét, amely két igazgatósági tag aláírásával van ellátva, azon az alapon támadja, hogy a r.-t. ügyviteli szabályai szerint alkalmazotti szerződésekhez az egész igazgatóság hozzájárulása szükséges. — II. Az alkalmazott követelését a felperesre engedményezte; alperes azzal is védekezik, hogy az engedményezés az alkalmazott hitelezőinek kijátszása céljából történt. •— III. A felperes csődöt kért az alkalmazott által reá engedményezett követelés érvényesítése céljából az alperes ellen. — IV. Az alkalmazott azt a kijelentést tette hogy az alperes r.-t. igazgatósági tagjai a saját zsebükre dolgoznak. — V. A felperes egyévi felmondást igényel; az alkalmazottnak főiskolai képzettsége volt, az alperes építési vállalkozó részvénytársaság alaptőkéje 60,000 P és az építkezési vállalkozások összege 16 hónap alatt 710,088 P-re rúgott. — A Kúria az alperesi kifogások elutasításával hathavi felmondási időre ítéli meg a járan(Kúria 1931. márc. 24. P. II. 6196/1930. sz.) Indokok : A szolgálati szerződés érvényességét és kötelező erejét az alperes sikerrel nem támadhatja, mert a szerződést az alperes két igazgatósági tagja jegyezte és alperes maga beismerte, hogy alapszabályai szerint cégének jegyzése két igazgatósági tagjának együttes aláírásával történik, az igazgatóság által cégszerűen jegyzett szerződések pedig a Keresk. Törv. 185—186. és 188. §-ai értelmében magát a társaságot kötelezik. Az alperesi ügyviteli szabályoknak az az állítólagos korlátozása, hogy alkalmazotti szerződésekhez az egész igazgatóság hozzájárulása szükség OS ? cl Keresk. Törv. 190. §-a szerint T. O.-ral, avagy ennek engedményesével, a felperessel, mint harmadik személyekkel szemben joghatállyal nem bírhat. Nem hivatkozhatik sikerrel alperes a saját mentesítése érdekében arra sem, hogy T. 0. a szolgálati viszonyából eredő illetmény követelését felperesre csupán a saját hitelezőinek kijátszása és a kielégítési alap elvonása céljából engedményezte, mert a hitelezők kijátszására létesített ügylet csak a hitelezőkkel szemben hatálytalan, míg ez a viszonylagos hatálytalanság alperesre, aki T. 0.-nak nem hitelezője, hanem adósa volt, ki nem terjed. Az a tény — hogy a felperes 1929. január 5-én az alperes ellen csődnyitási kérvényt adott be — elbocsátási okul ugyan-