Sebestyén Samu - Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIV. kötet (Budapest, 1932)
Hiteljogi Döntvénytár. 53 csak nem szolgálhat, mert egyrészt a csődkérvényt nem T. 0., az alperes alkalmazottja, hanem annak az engedményese, a felperes nyújtotta be és az engedményező alkalmazott engedményesének ezért a lépéseért felelőssé nem tehető, másrészt még ha az alkalmazott közreműködött is a több hónap óta hátralékos illetményeinek a mások javára szóló végrehajtások alatt álló alperes munkaadó ellen csődkérvényt úján való érvényesítésében, ezzel csak törvény által megengedett jogával élt. Nem szolgálhat rögtöni elbocsátási okul még valósága esetén sem az a körülmény, hogy T. 0. az alperes igazgatósági tagjaira vonatkozóan azt a kijelentést tette, hogy azok csak a saját zsebükre dolgoznak és nincsenek tekintettel az alkalmazottak érdekeire, mert az Ipartörvény 94. §-ának b) pontja szerint csupán a munkaadó vagy helyettese sérelmére elkövetett súlyos becsületsértés vonhatja maga után az azonnali elbocsátás jogkövetkezményét, T. 0. vázolt kijelentése pedig, habár az igazgatók magatartásának önző világításbahelyezésére alkalmas is, súlyos becsületsértésnek nem minősíthető. A felmondási határidő egyrészt a magasabb képzettséget követelő vezető álláshoz, másrészt az alperesi üzem jellegéhez mérten állapítandó meg. Az alperesi vállalat kis-, avagy nagyüzemi minősége elhatárolásánál az alperesi részvénytársaság alaptőkéjének mennyisége kétségtelenül szintén egyik fontos tényezője, míg ezzel szemben annak a körülménynek, hogy az alperesi részvénytársaság főrészvényese, amely az alperestől teljesen különálló jogi személy, mily anyagi erővel rendelkezik és milyen kiterjedésű üzletet folytat, nincs jelentősége és ez az alperes viszonyainak elbírálásánál figyelmen kívül hagyandó. Magának az alperesnek üzletköre vizsgálatánál pedig csak azok az ügyletek vehetők tekintetbe, amelyek a fellebbezési bíróság megállapítása szerint is valósággal kivitelre kerültek, és nem jöhetnek számba azok, amelyeket alperes nemcsak végrehajtani, de még megkezdeni sem tudott és amelyektől éppen gazdasági viszonyainál fogva visszalépni kényszerült. E szerint pedig az alperes által 1927. október 1-től 1929. január végéig, a T. 0. alkalmaztatásának egész ideje alatt foganatba vett építkezési vállalkozások végösszege mindössze 710,088 pengő 79 fillérre rúgott. Az építkezési szakmában pedig 16 hónap alatt mindössze 710,088 pengő 79 fillérnyi munkának foganatbavétele 60,000 pengős alaptőke mellett nagyarányú vállalkozásnak és nagyüzemnek nem minősíthető, amiből következőleg a 42. sz. polg. jogegységi határozathoz képest T. O.-nak csak hal hónapra terjedő felmondási időre és illetményekre van joga.