Sebestyén Samu - Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIV. kötet (Budapest, 1932)

Hiteljogi Döntvénytár. 51 «, javaslatot terjesztette, hogy a jóléti alapokra fordított 600,000 P-vel alkalmazottai nyugdíjigényei teljes mértékben fedezve vannak és az alapszabályok szerint nyugdíjjogosult tagok járandóságaikat 100 °/0-ban megkaphatják. A közgyűlés ezt a jelentést elfogadta. Az igazgatóság és igazgatótanács azt a határozatot hozták a közgyűlést megelőzően, hogy azokat, akik nyugdíjigényüket perrel érvényesítették, — köztük a felperest is — a nyugdíjfelemelésből kizárják. — A Kúria a címbeli álláspont kijelentésével marasztálja az alperest. ^ ^ % R ^ 2319/1929 gz ) Indokok: Az arányszám alkalmazásának az 1926 : XVI. tcbői kitűnő nyilvánvaló célja az, hogy egyrészt az átértékelés mértéke az esetenkénti bírói megállapítástól függetlenül, a békebeli és a megnyitó-mérleg vagyoni állapotainak összehasonlítása alapján határoztassék meg ; másrészt pedig, hogy az összes igényjogosultak — ellentétben a 11. § esetével — átértékelt illetményeiket különleges személyes viszonyaikra való tekintet nélkül, egységes kulcs alapján kapják meg. Az 1926 : XVI. tc. 9. §-ának abból a rendelkezéséből, hogy a társaság a megállapított arányszámot bármikor minden alakszerűség nélkül felemelheti ; a 12. §-nak abból a szabályából, hogy az átértékelésre a társaság hozzájárulásában részesülő és keretében külön jogi személyként alakított nyugdíjalap, intézet vagy egyesület vagyoni helyzete az irányadó, ha annak teljesítőképessége a társaságénál magasabb átértékelt járandóság fizetését teszi lehetővé ; nyilvánvaló, hogy a törvény az igényjogosultak nyugdíj járandóságát általános és egységes kulcs szerint kívánta átértékelni akkor is, ha utóbb akár a társaság, akár a nyugdíjalap vagyoni helyzete a kedvezőbb átértékelést megengedi ós a társaság arra kész. Az ilyen esetben tehát a nyugdíjfelemelést általános szabálynak kell venni stb., mint a fejben. A 3.7- és 4.'/. alatti jelentés és jegyzőkönyv szerint ugyan az igazgatóság és igazgatótanács azt a határozatot hozták, hogy azokat, akik a nyugdíjigényüket perrel érvényesítették, — köztük felperest is — a nyugdíj felemelésből kizárják. Minthogy azonban ez a határozat a közgyűlést megelőzőleg hozatott, de közgyűlés elé nem terjesztetett és a közgyűlés ilyen tartalmú határozatot nem hozott: az igazgatótanács határozatával szemben a közgyűlésnek, mint a részvénytársaság legfőbb szervének később hozott határozatát kell kötelezőnek tekinteni. Szolgálati szerződés 46. /. érvényessége az igazgatóság jogkörének korlátozása esetén. — II. Hitelezők kijátszása céljából történt 4*