Sebestyén Samu - Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIV. kötet (Budapest, 1932)

Hiteljogi Döntvénytár. 19 értékváltozásának következményeit megállapodással kifejezetten rendezték, az átértékelés mértékének is a felek megállapodásához kell alkalmazkodnia. A felek a kölcsönösszeg átértékelt visszafizetésében állapodtak meg; az átértékelés mértéke szempontjából a kölcsöntartozás 1921. szeptember 1-én jegyzett zürichi árfolyamértékét vették alapul. A fellebbezési bíróság ennek megfelelő teljes összegében ítélte meg a kölcsönkövetelést. — A Kúria a címbeli álláspont alapján ehhez hozzájárul. (Kúria 1930. nov. 11. P. IV. 2608/1930. sz.) Indokok : A jelen esetben nincs kizárva, hogy a fellebbezési bíróság által megállapított abból a tényből, hogy a felperesek az alperesnek adott kölcsönösszegeket 1921. évi szeptember hó 1-ére mondották fel, valamint hogy az alperes elfogadta a felpereseknek szerződéstervezetét, amelyben a kamatfizetési kötelezettség kezdő időpontját 1921. évi szeptember hó 1-jében állapították meg, az következzék, hogy a felek a kölcsönösség átértékelésének kezdőnapját is 1921. évi szeptember hó 1-ére tették ; a fellebbezési bíróság ténymegállapításáben tehát az alperes által vitatott nyilvánvalóan helytelen ténybeli következtetés nem forog fenn. Ilyen esetben a pénztartozás átértékelt összegének a 12. §-ban szabályozott bírói mérlegelés útján való meghatározása helyet nem foghat. Nem helytálló tehát az alperesnek arra vonatkozó érvelése, hogy a bíróságnak a felek megállapodása dacára is az említett törvény 12. §-a értelmében minden körülmény méltányos figyelembevételével az átértékelés mértékét az alperes javára mérsékelnie kellett volna. Átértékelés. 18. A hitelezőnek átértékelésre irányuló akaratnyilvánítása előterjeszthető a per bármely szakában olyan követelésre nézve is, amely nem közvetlenül tárgya a keresetnek vagy viszonkeresetnek, hanem amelyről mint pénzbeli viszonos teljesítésről ítél a bíróság. Az ilyen határozat a viszonos követelés átértékelhetését és ennek mértékét teljes joghatállyal eldöntheti, úgy, hogy a viszonos követelésre utóbb netán folyamatba tett marasztalási perben ezekre a kérdésekre visszatérni többé nem lehet. A fellebbezési bíróság a főbeavatkozó felperes javára ítélte meg a szóbanforgó ingatlanok tulajdonjogát; ez a döntés nincsen is megtámadva. Felülvizsgálat tárgya csak az arra vonatkozó döntés, amely szerint az említett ingatlanokra vonatkozó tulajdonjog bekebelezését ugyanaz a bíróság attól tette függővé, hogy a főbeavatkozó felperes a főperbeli alperesnek átértékelt vételárhátralék fejében megállapított összeget megfizeti, vagy el nem fogadás esetén bírói letétbe helyezi, továbbá az arra vonatkozó rendelkezés, amellyel