Sebestyén Samu - Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIV. kötet (Budapest, 1932)

142 Hiteljogi Döntvénytár. Kereskedelmi meghatalmazott, 130. aki malomban igazgatói címet viselt, megrendeléseket és fizetéseket több ízben önállóan teljesített. (Kúria 1931. okt. 8. P. VII. 3614/1930. sz.) Indokok : A fellebbezési bíróság azt a tényt állapította meg, hogy T. B. a malomban igazgatói címet viselt, megrendeléseket és fizetéseket több esetben önállóan teljesített. Ebből folyóan helyes az a jogi következtetés, hogy T. B.-nek a malom üzletében végzett ügyletkötő tevékenysége kifelé azt jelentette, hogy a nevezett, mint kereskedelmi meghatalmazott, a K. T. 43. §-ában meghatározott jogkörrel van felruházva. Ezen a megítélésen nem változtat az a megállapított ténykörülmény, hogy T. B. egyes esetekben a cégtulajdonosok hozzájárulását kérte ki az ügyletek lebonyolításához, mert nem tartozott harmadik személyekre, hogy a nevezett igazgató ügyletkötő jogköre a cég belső jogviszonyaiban korlátozás alá esik-e, s ha igen, ez a korlátozás meddig terjed. A fellebbezési bíróság helyesen következtetett arra is, hogy az Fje. jelű okiratban foglalt megállapodás oly természetű ügylet volt, amely a malom üzletének folytatásával rendszerint járt, s hogy ennélfogva T. B.-nek, mint kereskedelmi meghatalmazottnak jogköre a K. T. 43. §-a értelmében kiterjedt ennek az ügyletnek megkötésére is. Nyilvánvaló ugyanis, hogy gabonának vétele az őrléssel és lisztkereskedéssel foglalkozó malom rendes üzletkörébe tartozik, éspedig akkor is, ha a vétel tárgya, amint megállapítást nyert, oly gabona volt, amelyet a malom kölcsönképpen már előbb átvett a felperestől. A megállapodás kötelező ereje szempontjából annak a ténynek sincs jelentősége, hogy a vétel tárgya több vagonra menő gabonamennyiség volt, és így az ügylet fontosnak jelentkezett. A kereskedelmi meghatalmazott jogkörébe tartozó ügyletek ismérvéül ugyanis nem azok kisebb vagy nagyobb fontossága, hanem az a körülmény jelentkezik, hogy azok rendszerint az üzlet folytatásához tartoznak. Szolgálati szerződésben 131. a részvénytársasági igazgatóság fegyelmi hatásköre kiköthető. ^Kúria 1931 ()kt 8 p n 7Q83/1929. sz.) Indokok : A szerződési szabadság elvének megfelelően törvényes rendelkezés hiányában a munkaadó szabadon határozhatja meg azokat a feltételeket, amelyek mellett az alkalmazottait a szolgálatába fogadja, a munkavállaló pedig határoz a