Sebestyén Samu - Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIV. kötet (Budapest, 1932)

Hiteljogi Döntvénytár. 141 gyűlés elhatározása alól el nem vonható. Mert ha a részvénytársaságnak ama hivatott szerve az igazgatósági tag kiérdemelt díjának megállapítása iránt nem határozott, nincs törvényes akadálya annak, hogy a jogosult igényét a bíróság előtt érvényesítse. = A Kúria 1930. nov. 26. P. II. 3993,1930. sz. határozat szerint : «amennyiben az igazgatósági tag tevékenysége a rendes igazgatósági tagsági munkakörön túl nem megy, ezért külön díjazás nem követelhető». De : «Ha az igazgató a kötelező működést túlhaladó tevékenységet fejtett ki a vállalat érdekében s azt a r.-t. olyan mértékben vette igénybe s fogadta el, hogy ebből a felek között alkalmazotti szolgálati viszony fennállására volna okszerű következtetés vonható, az igazgatót nemcsak ígéret, hanem azon általános érvényű jogszabály alapján is külön díjazás illeti meg, hogy senki más érdekében munkálatoknak díjazásnélküli elvégzésére kifejezett megállapodás hiányában, nem köteles.» L. még Kúria 1930. febr. 18. P. II. 1653/1930. (Hj. Dt. 23., 43.), Kereskedelmi üzlet megvételétől 129. a vevő elállhat, ha az eladó az üzlethez tartozó ingóságoknak zár alá vételét elhallgatta. (Kúria 1931. okt. 7. P. IV. 1844/1930. sz.) Indokok : Kereskedelmi üzlet eladása esetén az üzlethez tartozó ingóságok korábbi végrehajtási zár alá vétele a vételszerződésből folyóan az eladót terhelő jogátruházás fogyatékosságát jelenti, mert ez a körülmény meggátolja a vevőt a vétel tárgyával való szabad rendelkezésében és korlátlan gazdasági kihasználásában, miután a bírói zár alá vett ingóságok eladásával bűnvádi eljárásnak teheti ki magát. Ha pedig az eladó az üzlet megkötése alkalmával a dologra vonatkozó jogátruházás fogyatékosságát a vevő előtt elhallgatja és erről a fogyatékosságról a vevőnek sincs tudomása, a jogátruházás fogyatékosságára való tekintettel a vevő a vételtől minden további előfeltétel nélkül elállhat. Amidőn tehát az alperes a korábbi végrehajtásokról történt értesülése után kijelentette, hogy a vételtől visszalép, jogszerűen járt el. E részben közömbös, hogy a még birtokában levő vételárból az alperes a hitelezőket mind kifizethette-e volna, mert a korábbi foglalásoknak felperes részéről történt csalárd elhallgatása a vételügylet sima lebonyolítása, a megvett üzlet békés birtoka és kihasználhatósága tekintetében az alperesben alapos kételyt támaszthatott s bizalma a felperes teljesítési képessége irányában joggal megrendülhetett.