Sebestyén Samu - Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIV. kötet (Budapest, 1932)

140 Hiteljogi Döntvénytár. útján való megszüntetéséről rendelkezik s ezzel kapcsolatban mondja ki, hogy a szerződést felmondottnak kell tekinteni, ha a szerződő fél (biztosított) az első biztosítási időszakot követő valamely időszak díját a biztosítótól kitűzött utólagos határidő elteltéig meg nem fizeti, csak a törvény 9. §-ával való összhangban alkalmazható. Ez az utóbbi szabály tehát, mely a felmondás megtörténte tekintetében állít fel vélelmet, csakis akként értelmezhető helyesen, hogy a felhívást csak azokra a folytatólagos időszaki díjakra vonatkozóan kell a törvény által megkívántnak tekinteni, melyeknek megfizetésére a szerződő fél magát a mindenkori esedékességre külön-külön írásban kötelezte s amelyek mint ilyenek bírói úton érvényesíthetők. = Ugyanígy : Kúria 1930. szept, 11. P. VII. 2047/1930. (K. J. 1930. 213. o.) és 1931. ápr. 30. P. VII. 7685/1930. (Hj. Dt. 24., 63. e.). L. az álláspont bírálatát : Újhelyi József, tvsz. tanácselnök. Jogt. Közi., 1930. 112. o. és M. J. Szemle, 1931. 109. o. Friedmann Simon és Gold Simon, Jogt. Közi., 1930. 193. és 194. o. A részvénytársasági közgyűlés 128. határozatának hiánya nem akadálya annak, hogy az igazgatósági tag kiérdemelt díját perelhesse. (Kúria 1931. okt. 6. P. IV. 2060/1930. sz.) Indokok : Az alperes részvénytársaság az igazgatósági tag felperest közvetlenül üzletvezetésre rendelte ki és a felperes ezt a működést a nem vitás időtartamban át ki is fejtette. A felperes kirendelésének hatályossága szempontjából nincsen jelentősége annak, hogy az a megbízás nem igazgatósági ülésen alakszerű határozattal, hanem a főkérdésekben intézkedő igazgatósági tagok által történt, a többi igazgatósági tag hallgatólagos tudomásulvételével. Az alperes r.-t. alapszabályainak 22. §-a szerint az igazgatóságnak jogában áll egy vagy több tagját közvetlen üzletvezetésre kirendelni, amely minőségben kifejtett működésért az illető igazgatósági tagnak díjazás jár. Ez az illetmény független az igazgatóság tagjainak az említett szakasz utolsó bekezdése szerinti tiszteletdíjától. Ekkép az alapszabályok az üzletvezetésre kirendelt igazgatósági tagnak külön díjazás alá eső munkáját kiveszik az igazgatóság rendes működési köréből, és így nyilván téves az alperesnek az az érvelése, hogy a felperes a kifejtett tevékenységet igazgatósági tagsági minőségénél fogva külön díjazás nélkül tartozott elvégezni. Nem jogszerű alperesnek az a panasza sem, hogy a fellebbezési bíróság megsértette azt az anyagi jogszabályt, hogy az igazgatóság által kiküldött igazgatósági tag munkájának díjazása a köz-