Sebestyén Samu - Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIV. kötet (Budapest, 1932)

134 Hitcljogi Döntvénytár. Házzal rendelkezés jogának 124. /. részvénytársaság alapításával és részvény vétellel megszerzése nem színleges ügylet és — 77. az ily részvényvétel a K. T. 160. §-ába nem ütközik. (Kúria 1931. szept, 30. P. IV. 1941/1930. sz.) Indokok : Valamely gazdasági eredmény megvalósításához vezető megengedett jogeszközök közül a felek szabadon választhatnak. Azt, hogy részvénytársaság nem kizárólag készpénzbefizetéssel, hanem részben ú. n. természetbeni betéttel fedezett alaptó'ke mellett alakuljon, továbbá a részvényeknek adásvételét megengedi a törvény (K. T. 156. §, 172. §, 173. § és 358. § 3. pont). A felperesnek és H. E.-nek közös tulajdonában volt budapesti ház felett a rendelkező' jogot tehát megszerezhette E. M. nemcsak a ház megvételével, hanem úgyis, amint ezúttal történt, hogy a ház tulajdonosai ós E. M. megalapították az alperesi részvénytársaságot, az előbbiek abba az alaptőkére nem készpénzbeli betétként behozták a házuk tulaj dohát, kaptak érte a részvénytársaság összesen 100 drb részvényeiből 90 darabot, melyeket azután megvett tőlük E. M. ; a ház tulajdona ilyképpen a felek akaratához képest a részvénytársaságra, mint jogi személyre szállt. E. M. pedig a részvények birtokához kötött részvényesi jogok illetik és csak azok keretében rendelkezhetik a ház felett. A részvénytársaság alapítása és a részvényvétel nem tekinthető színlegesnek pusztán azért, mert azok segítségével a felek olyanféle gazdasági hatást kívántak elérni, melyet a ház adás-vétele útján is létesíthettek volna. Hiszen csak az a szerződés színleges, amelyet a felek egymásközt megkötni nem akartak, a jelen esetben pedig a felek perbeli nyilatkozataiból megállapíthat ólag E. M. kijelentette a felperesnek és tulajdonostársának (akik mindketten ügyvédek), hogy a házat maga nem veszi meg, hanem az ismertetett módon részvénytársaság alapítását és részvényvételt akar, amihez a felperes és tulajdonostársa hozzájárult. Ilyképpen a ház tulajdonjogának a felperesről a részvénytársaságra átruházását nem lehet semmisnek tekinteni arra hivatkozással, hogy a részvénytársaság alapítás és részvény vétel, mint színlelt jogügyletek tulajdonképpen a felperes és E. M. közti ingatlanvételt palástolnak, a nélkül, hogy magukban foglalnák ennek az ingatlanvételnek, mint palástolt ügyletnek érvényességi feltételeit. A felperesről és H. E.-ről pedig a ház tulajdonjoga a részvénytársaság megalapításával kapcsolatban joghatályosan ment át magára az alperesi részvénytársaságra, mert a felperes és