Sebestyén Samu - Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIV. kötet (Budapest, 1932)

Hiteljogi Döntvénytár. 135 H. E. az általuk is aláírt alapítási tervezetben a házuk tulajdonjogát 90 drb, egyenként 10;000 K névértékű részvényért az alaptőkére ú. n. nem készpénzbeli betétként kötelezik szolgáltatni, maga a részvénytársaság pedig azt az alakuló közgyűlésének jegyzőkönyvében, tehát szintén írásbelileg elfogadta és annak megfelelő alapszabályokkal a K. T. 149. §-ához képest meg is alakult, amiről a felperes a részvénytársaságnak a kereskedelmi cégjegyzékbe bevezetése és a központi értesítőben kihirdetése útján értesült ; az 1920. évi XXXVI. tc. 77. §-ával hatályban tartott 4420/1918. M. E. számú rendeletben az ingatlant elidegenítő jogügylet érvényességéhez megkívánt okiratbafoglalás tehát megvan. A részvénytársaság megalakulásának érvénytelensége természetesen maga után vonná a ház tulajdonjogának mint nem készpénzbeli betétnek a felperes és H. E. javára felszabadulását. Ilyen érvénytelenséget azonban nem állapítanak meg a felperes által felhozott körülmények : A K. T. 149. § 1. pontja és 159. § I. bek. 3. pontja szerint ugyanis a 30 %-os befizetés csak a készpénzzel fedezendő alaptőkének megfelelő részvényekre vonatkozik, önként értetődik tehát, hogy magára a házért engedett 90 részvényre készpénzbeli befizetés nem történt. Azt pedig, hogy az alakuló közgyűlés katározatképes volt-e (amire nézve nem az alapszabály, hanem a K. T. 155. §-a irányadó), a cégbíróság hivatalból ellenőrizte, a részvénytársaság bejegyzése után meg annak a részvénytársaság érvényessége szempontjából való újabb vizsgálatára a kereskedelmi törvény nem ad módot. De még ha a K. T. 174. §-a, mely a már megalakult (tehát be is jegyzett) részvénytársaság közgyűlési határozatainak megtámadására vonatkozik, kiterjeszthető lenne is az alakuló közgyűlésre, amely a jogilag még nem is létező részvénytársaság alapítóinak és részvényaláíróinak az ülése, a jelen esetben alakszerűségi hiányról lévén szó, a K. T. 174. § 2. bek. értelmében azt csak a közgyűlési jegyzőkönyvnek a cégbírósághoz való bemutatásától 15 nap alatt lehetett volna érvényesíteni, ami nem vitásan letelt évekkel a kereset megindítása előtt. A házért kapott részvényeknek az alakuló közgyűlés megtartása után, de még a részvénytársaságnak a cégjegyzékbe bevezetése és kihirdetése előtt felperestől E. M. által történt megvétele a K. T. 160. §-ra hivatkozással érvénytelennek nem tekinthető, mert az tartalma szerint a részvénytársaság megalakulásához, mint felfüggesztő feltételhez kötött szerződés volt, mely a részvénytársaság bejegyzésével és kihirdetésével vált hatályossá, a K. T. 160. § 1. bek. 2. mondata pedig csupán a részvényeknek a megalakulás előtt kibocsátását tiltja. Alapta-